Az Entz család tagjai nemzedékeken át természettudósok, orvosok voltak, derült ki az ükunoka, Entz László orvosprofesszor előadásából. Mindannyian Entz Ferenc azon megállapítása alapján tevékenykedtek, miszerint „Egy-egy nép műveltségi állásának valódi fokmérőjét a keblében elterjedt reáltudományok összessége képezi”. Művészi hajlamaikat, jó kézügyességüket a tudományos illusztrációk rajzolásában kamatoztatták.
A maga korában Entz Ferenc a magyar civilizáció előmozdítására tartotta alkalmasnak a kertészetet, sok híres magyar személyiséggel együtt. A rövid életű Magyar Kertészei Társaság tagja volt például Barabás Miklós, Jedlik Ányos, Jókai Mór, Semmelweis Ignác is, erről Osváth Zsolt, az egyetemi könyvtár levéltárának vezetője beszélt.
Entz Ferenc a Kertészeti Füzetekben több mint 1800 oldalon írta le az általa fontosnak tartott ismereteket a kertészeti növényekről. A legtöbbet a gyümölcsökkel foglalkozott, de rózsákat, konyhakerti zöldségeket, szőlőt és gyógyító növényeket is ismertetett, fontosnak tartva a tartósítsukat is. Ezek az írások alapozták meg a kertészeti műnyelvet, idézte előadásában Rapaics Raymundot Surányi Dezső gyümölcskutató.
Az előadások után megkoszorúzták Entz Ferenc mellszobrát és a könyvtárban kiállítás nyílt az emlékére.
Entz-napok a BCE Budai Campuson
Születésének 210. évfordulóján emlékülésen ismertették Enzt Ferenc iskolateremtő munkásságát a valaha általa alapított Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézet utódaként működő Budapesti Corvinus Egyetem Budai Campusán. Enzt Ferenc jóval megelőzte korát a kertészeti szakoktatás terén, vele kezdődött a modern magyar kertészet, színrelépésével véget ért a babonák kora.
Forrás:
