Németországban az utóbbi 5-6 évben szinte egymást érték az élelmiszerbotrányok. Az EHEC bélbaktérium okozta halálesetek, a dioxinnal fertőzött sertéshús és tojás, a hamis élelmiszerek híre a német fogyasztókat mindinkább arra ösztönzik, hogy lehetőleg a minél szűkebb környezetükből, a jól ismert és könnyen nyomon követhető környékbeli termelőktől vásárolják az élelmiszereket. Bajorországra ez különösen igaz, a bajorok büszkék helyi értékeikre, és ez az egyik leggazdagabb német tartomány, fizetőképes fogyasztók széles körével.
A fogyasztói igény Nürnberg környékén is újabb beruházásokra ösztönözte a termelőket, így az utóbbi 5-6 évben rohamosan nőtt a legkorszerűbb technológiával fölszerelt, ún. high-tech üvegházak száma és területe. 
Leginkább az amúgy is vezető helyet elfoglaló paradicsom termesztőfelülete bővült, a 2002. évi 100 hektárról 260 hektárra. Nürnberg környékén körülbelül 120 hektár korszerű üvegházban hajtatnak paradicsomot, és a kertészek szinte kivétel nélkül a helyi szupermarketeknek értékesítenek, hallottuk Christoph Steffltől, a Rijk Zwaan Welver GmbH paradicsom termékszakértőjétől. A termelők a csomagoláson, címkén nevüket és arcukat adják a paradicsomhoz, és hitvallásukat is feltüntetik, hogy minél erősebb kötődést alakítsanak ki a fogyasztókban termékeik iránt. A német, és főként az erősen lokálpatrióta bajor fogyasztók tudni szeretnék, hogy hol, milyen körülmények között termett az áru. Alapvető elvárásuk, hogy biztonságos és jó ízű élelmiszert kapjanak, és ezért hajlandók többet fizetni.
Különlegességek
Christoph Steffl elmondta, hogy 2006-ig szinte csak normál méretű fürtös paradicsomot hajtattak, és a Németországban termesztett paradicsomnak ma is közel 60 százaléka ebbe a típusba tartozik A fogyasztók igénylik, hogy a paradicsom teljesen érett legyen amikor megveszik, éppen ezért a termelők a szedést követő 24 órán belül beszállítják az áruházba az árut. Emellett a magas likopintartalom, a kiváló íz és minőség is elvárás, ezért ebben a termékcsoportban túlnyomó többségben a Rijk Zwaan fajtákat (Lyterno RZ F1, Cappricia RZ F1, Mecano RZ F1) termesztik.
Németországban körülbelül 60 hektáron hajtatnak koktélparadicsomot, nagy arányban a Brioso RZ F1, a Delioso RZ F1 fajtákat. Növekszik az érdeklődés a szilvaalakú paradicsomok (pl. Tiarino RZ, Wasino RZ) iránt is. A cseresznye méretű paradicsom termesztőterülete mintegy 30 hektár, ebben a típusban népszerűek a szilvaalakú bogyójú Solarino RZ, az Idolini RZ, a Confetto RZ, a Ternetto RZ és a Vacetto RZ hibridek. Korábban a szupermarketek Hollandiából és Spanyolországból szerezték be ezeket a típusokat, a helyi termelőktől azonban jobb minőséghez juthatnak, és ezt a fogyasztók is értékelik. A fennmaradó 10- 15 hektáron különlegességeket, ökörszív alakú paradicsomot, vagy hagyományos húsparadicsomot, Roma és San Marzano típusokat termesztenek.
A német tulajdonú szupermarketek kifejezetten keresik a helyi termékeket. Az utóbbi 5-6 évben szorosan együttműködnek a termékfejlesztésben a termelőkkel és a fajtanemesítőkkel a fajtaválaszték és a csomagolási módok kialakításában, árulta el Christoph Steffl. Nekik sem mindegy ugyanis, hogy mennyi az eladatlan áru, hiszen egy százalék hulladék is több százezer eurós veszteséget termelhet éves szinten.
A tavalyi idényben a holland fürtös paradicsom kilogrammonkénti átlagára 0,72 euró volt, az idén azonban már 0,3 eurós holland kiskereskedelmi árról is hallott Christoph Steffl. Ezzel szemben a helyben termelt német áru átlagosan 1-1,1 euróba került kilogrammonként. A koktélparadicsommal is hasonló a helyzet; a német termék kilogrammonkénti átlagára 1,65-1,7 euró, a hollandé 0,9-1 euró volt.
Szinte azonos technológiai színvonalon, ugyanazokkal a fajtákkal, a nagyobb szállítási távolság ellenére hogyan képesek a hollandok ilyen olcsón kínálni termékeiket? A szakember szerint ez azzal magyarázható – legalábbis részben –, hogy Németországban valamivel drágább a gáz, illetve Hollandiában hosszabbak a nappalok és magasabb szintű az automatizálás is.
Környezetbarát
Németországban szinte teljesen eltűntek a talajon termesztett, illetve a fóliaházas paradicsomkultúrák. Az alacsonyabb termesztőberendezéseket a 6-7 méter belmagasságú kabrióüvegházak váltják föl. Környezetvédelmi szempontok, illetve a fogyasztói elvárás miatt is, mindinkább perlitben hajtatnak, amit gőzölés után más kultúrákban még hasznosíthatnak (a konténeres uborkatermesztők akár 5-6 idényben is felhasználják), illetve a kókuszrost termesztőközeg is terjed. Felhasználás után mindkettő bedolgozható szabadföldi kultúrák talajába.
Az ültetési időszak általában december első felétől január végéig tart. A kertészek többnyire a gyors fajtákat választják, hiszen a piac többet ad a korábbi áruért. A német paradicsomtermesztők a fényszegény novembertől kezdve egyelőre nem értékesítenek paradicsomot, ám a 2016/17- es idényben már lesz olyan kertész, aki pótmegvilágítással egész éven át szállít majd, mondta Christoph Steffl. Valószínű, hogy mindinkább ez lesz az általános gyakorlat Németországban.
A déli, meleg nyarú tartományokban rendkívül nagy a diffúz üveg szerepe, használatával 10 százalékkal emelkedhetnek a hozamok. Az állományok jobban sűríthetők, fürtös paradicsomnál akár négyzetméterenként 3,8, cseresznyeparadicsomnál 4,3 szálra, így jobban tartható az egységcsomagban elvárt bogyóméret.
Az üvegházakba általában energiaernyőt és árnyékolóernyőt is szerelnek. Általános a szén-dioxid-trágyázás, ahhoz leggyakrabban gázt égetnek, illetve mind többen használnak tartályos szén-dioxidot. A jelenlegi viszonylag alacsony energiaárak miatt lassabban terjed az alternatív energiaforrások használata. Délen körülbelül 20 hektáron fűtenek termálvízzel, néhányan biogázzal, illetve faaprítékkal. A szakember kiemelte, hogy a klímabarát, karbonsemleges termesztéstechnológia kiváló marketingeszköz a fogyasztók meggyőzésére.
Az elmúlt 10-11 évben a német paradicsomhajtató kertészetek sokat fejlődtek. Általános a biológiai növényvédelem, a poszméhes beporzás, a hektáronkénti átlagtermés pedig 20 százalékkal nőtt. A növényvédelemben a Clavibacter- fertőzés és a pepinó mozaik vírus a legnagyobb kihívás. (Az utóbbi elleni vakcinálásról az előző számunkban írtunk.) A megelőzésben a termesztési idény utáni alapos fertőtlenítés és a higiénés előírások maradéktalan betartása a legfontosabb.
Fogyasztásnövelés
A high-tech paradicsomhajtató felület folyamatosan bővül Németországban. Az olcsó spanyol és holland tömegáruval szemben a különlegességekre helyezik a hangsúlyt a német termelők, a legnagyobb mennyiségben fogyasztott paradicsom mellett a tojásgyümölcs, az étkezési paprika és az uborka high-tech üvegházi termesztése is fölfelé ível. A televíziós főzőműsorok ösztönözhetik a zöldségfogyasztást, azon belül is a hazai áru iránti keresletet. Ha a jelenlegi 8,5 kilogrammos éves fejenkénti paradicsomfogyasztás csak fél kilogrammal bővülne, és azt a helyi termelőktől vásárolják meg az emberek, akkor akár 40 ezer tonnával is több áru találna gazdára a 80 millió lakosú Németországban. Emellett nem szabad megfeledkezni a bevándorlókról sem: a törökök például négyszer annyi zöldséget fogyasztanak, mint a németek. Az egy falatnyi, úgynevezett snackparadicsom elsődleges fogyasztói a gyerekek, kifejezetten kedvelik a rajzfilmfigurás csomagolásban kínált, édes, piros kis gömböket, amelyek az édességek helyettesítőjeként az egészséges életmódra nevelés eszközei.
A helyben termesztett paradicsom a németországifogyasztásnak átlagosan a 11 százalékát adja. Mivel a legtöbb termelő nem exportál, a helyi értékesítés veszélyt is rejt magában, mondta a szakember. Augusztustól ugyanis a németek tömegesen nyári vakációra utaznak külföldre, ami egyebek mellett a paradicsom iránti keresletet is érezhetően visszaveti, az pedig az árak számottevő csökkenéséhez vezet. Különösen jellemző ez az idei hűvös nyárra, erre nehéz előre fölkészülni.
Harc a vevőért
Andreas Müller, a Rijk Zwaan berlini irodájának áruházlánc-menedzsere a németországi szupermarketek piaci megoszlásáról, a fajtaválasztásban betöltött szerepükről, illetve a paradicsompiacon tapasztalható trendekről beszélt. Németországban több mint 31 600 szupermarket működik, azaz közel 2600 lakosra jut egy. A boltok nagy száma miatt erős a verseny, így igyekeznek valamiben megkülönbözetni magukat a többiektől. Az Edeka például saját éttermet és kisebb boltokat is működtet az üzleteiben. Közvetlenül a bejáratnál elhelyezett, nagy felületű és egy termékcsoporton belül is igen széles választékot, köztük drága prémiumtermékeket kínáló zöldség-gyümölcs részleggel csábítja a vevőket. Az országban kizárólag hazai tulajdonú szupermarketek működnek, a britek és franciák rövid próbálkozás után kivonultak a német piacról. A piacvezető Edeka tavalyi forgalma 51 milliárd euró volt. Azt követi a Lidl és a Kaufland hálózatokat működtető Schwarz-csoport 36 milliárd, és a Rewe 30 milliárd eurós éves forgalommal. Az Edeka teljes áruforgalmának 17,3 százaléka a zöldség-gyümölcs, míg a Schwarz-csoporténak 11,2, a Rewe-ének 10,8 százalékát. Az egységnyi felületre jutó legnagyobb frissáruforgalommal azonban a Metro-csoport büszkélkedhet.
A szupermarketeknek nemcsak egymással, hanem a diszkontokkal és a kisboltokkal is versenyezniük kell. A zöldség-gyümölcsök több mint felét évek óta a diszkontok értékesítik Németországban, a kisboltok részesedése 30, a szupermarketeké 18 százalék körüli.
Andreas Müller elmondta, hogy az utóbbi évben a szupermarketekben kínált paradicsomválaszték számottevően bővült. Előtérbe kerültek a kisebb bogyójú fürtös paradicsomok az ömlesztett normál méretű áru kárára, emellett megjelentek olyan különlegességek is mint a szilvaparadicsom vagy a fürtös blocky-paradicsom. Nő a miniparadicsomok, a piros mellett a sárga és a narancssárga típusok választéka is. A szupermarketekben mind több a csomagolt paradicsom, különösen a fürtös típusokból. Sokszor az árubeszerzők sem ismerik ki magukat a fajtatípusok között. Nekik segítenek a vetőmagvállalatok áruházlánc-menedzserei. Piackutatást, fogyasztói fölmérést végeznek, segítenek az új termékek, termékcsoportok piaci bevezetésében, marketingjében.
Kétszeres árkülönbség
A meglátogatott Nürnberg melletti Marktkauf szupermarketben 20-25 különböző típusú, csomagolású és kiszerelésű paradicsomot kínáltak, nagyon változatos áron. A legolcsóbbat, az Edeka saját márkás Hollandiából érkezett 500 grammos húsparadicsomát 0,99 euróért adták, az ugyancsak saját márkás 200 grammos cseresznyeparadicsomot pedig akciósan 0,59 euróért. A 400 grammos helyi (Frankföldi) mini szilvaalakú fürtös paradicsom 2,49 euróba került, és ugyanennyiért láttunk 200 grammos fürtös cseresznyeparadicsomot is. A saját márkás holland fürtös paradicsom kilója 1,49 euró volt. A legdrágább a 200 grammos mini bio szilvaparadicsom volt, 2,99 eurót kértek érte. A saját márkás és helyben termelt 250 grammos, poharas mini Roma típusú paradicsom 2,49 euróba került.
Egyre népszerűbbek az egy falatnyi zöldségek. A pohárba vegyesen összeválogatható többszínű csereszenyeparadicsom, snack-paprika és miniuborka 100 grammját egységesen 0,99 euróért kínálták. A táblán lelkiismeretesen föltüntették, hogy a paradicsom Hollandiából, a paprika és uborka Spanyolországból érkezett.
