Az Amerikai Egyesült Államok Húsmarha-tenyésztők Egyesülete (US Cattlemen’s Association, USCA) egy 15 oldalas petíciót adott be az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumához azt kérve, hogy különböztessék meg a hagyományos húsokat a sejttenyésztettektől – amit az ágazaton belül „tiszta húsként” is emlegetnek – azzal, hogy hivatalos formában is definiálják ezeket. A petícióban a marhatartók ajánlást is tettek rá, hogy a jövőben mi számíthatna „marhahúsnak”:
Az egyesület megkereste az Élelmiszerbiztonsági Hatóságot is (Food Safety and Inspection Service, FSIS) azzal, hogy szűkítse le a „hús” definícióját olyan szövetekre, amelyek hagyományos módon hasznosított állatoktól származnak. Február elején egy másik nagy és meghatározó ipari csoport, a Nemzeti Szarvasmarha-tenyésztők Marhahús Szövetsége (National Cattlemen’s Beef Association) az öt legfontosabb témája közé emelte a „hamis húst” 2018-ban és megígérte, hogy „megvédi az ágazatot és a fogyasztókat a hamis hústól és a félrevezető címkéktől”.
Azzal, hogy a „húsnak” hivatalos definíciót kérnek, az amerikai marhatartók egyértelműen jelzik, hogy készen állnak harcolni is – erről korábban csak suttogtak az ágazatban. Ez egy fontos mozzanat, ami várhatóan szembe állítja a Szilikon-völgyi futurisztikus élelmiszeripari vállalkozásokat a rangidős élelmiszeripari játékosokkal.
A Good Food Institute („jó élelmiszer intézet”) nonprofit szervezet a hús-alternatívákkal foglalkozó cégeket támogatja és értük lobbizik. Megkérdőjelezi, hogy a szarvasmarha-tenyésztők a megfelelő hatósághoz adták-e be a kérelmüket. Egyelőre ugyanis nem tisztázott, hogy melyik kormányzati szerv lesz a felelős a „tiszta húsokkal” kapcsolatos szabályozásban, de az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (US Food and Drug Administration) – nem a Mezőgazdasági Hivatal – az egyértelmű felelős hatóság a növényi-alapú élelmiszerek jelöléséért. Az intézet szerint a hivatalos élelmiszeripari meghatározásokat nem szabadna arra használni, hogy megvédje a versenyt.
A módszerek alapján feldarabolt ágazat
A kérdés körüli harcvonalak azonban nem egyértelműek. Amilyen óriási a húsipar, annyira összetett is: gazdálkodók, tenyésztők, hizlalók, vágóhidak és sok más szereplő van benne. Mivel a szarvasmarha, sertés és baromfi ágazat is más-más módon épül fel, várhatóan nem fognak egységesen felsorakozni a tiszta hús kérdése körül sem.
Ennek oka az, hogy a baromfi és a sertés szektor nagyrésze vertikálisan integrált – a legnagyobb amerikai feldolgozók, mint a Tyson Foods, Cargill és a Pilgrim’s Pride a születésüktől fogva birtokolják az állataikat, vállalkozókat bíznak meg a felnevelésükkel egészen addig, amíg a vágóhídra kerülnek.
Az elmúlt hónapokban mind a Tyson Foods mind a Cargill befektetett „tiszta hús” startupokba. Az vezérelte őket, hogy a technológia hatékony és a fogyasztók is érdeklődnek iránta. Elképzelhető, hogy a sertés és a baromfi ágazat kereskedelmi csoportjai kevésbé fognak a technológia ellen ágálni.
A szarvasmarha ágazat, mely sokkal tagoltabb, nagyon különbözik ezektől. Az USA területén egész sor marhatartó egyben tulajdonosa is az állatoknak. Etetik és nevelik, majd aukciók keretében értékesítik őket a hizlalótelepeknek, amik ezután a húsfeldolgozóknak adják tovább az állatokat. Az állattenyésztők, akik kevésbé elkötelezettek a nagy cégek érdekei felé, elméletben nagyobb eséllyel nyilatkoztatják ki az aggodalmaikat a „tiszta hús” terjedése miatt, mivel az potenciálisan veszélyezteti a megélhetésüket.
Még túl korai arról nyilatkozni, hogy a baromfi és a sertés ágazat csatlakozik-e hozzájuk. Az amerikai Nemzeti Sertéshústermelők Tanácsa (National Pork Producers Council) úgy nyilatkozott a Quartznak, hogy a szervezetnek még meg kell vitatnia a kérdést egy formális tanácskozáson.
Ehhez hasonlóan az amerikai Nemzeti Csirke Tanács (National Chicken Council) sem foglalt állást. „Ez egy olyan ügy, amely már a látóterükbe került, de jelenleg nincs még hivatalos irányelvünk ezt illetően” írta Tom Super szóvivő egy e-mailben.
A „tiszta hús” egyre nagyobb figyelmet kap köszönhetően annak, hogy a startup cégek a világ minden pontján egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy piacra dobják terméküket. A Rabobank, a világ legnagyobb mezőgazdasági-cikkekkel foglalkozó bankjának egyik elemzője nyilvánosságra hozott egy jelentést, miszerint már akkor is létjogosultsága lenne a „tiszta húsnak”, ha csak a jelenlegi húspiac 5 százalékát meg tudná szerezni.
Szólásszabadság kérdése?
Ahogy az amerikai kormány eldönti, milyen módon szabályozza a tiszta húst, a „hús” bármilyen meghatározása nem tilthatja meg a tiszta húst gyártó cégeknek, hogy ezt a kifejezést használják Almy szerint. Véleménye szerint versenyszinten nem a kormány dolga eldönteni és beleszólni a gyártó azon lehetőségébe, hogy milyen címkét tesz a termékére, amellyel egyértelműen tájékoztatja a fogyasztót.
„Ez az új petíció … teljesen szembemegy az amerikai alkotmány első kiegészítésével (amely a szólás- és véleményszabadságról szól)” állítja.
Bizonyos nézetek szerint a vita a címkézéssel és a definíciókkal kapcsolatban egyfajta elismerés a hús-alternatívák piaca felé. Ez azt jelenti, hogy elég nagyra nőttek ahhoz, hogy a valaha vitathatatlan ágazatok látószögébe kerüljenek. És mégis, helytelen lenne azzal visszafogni a vetélytársakat, hogy a kormánnyal készíttetnének olyan élelmiszeripari szabályozásokat, melyek korlátozzák az ellenfeleiket. Almy úgy nyilatkozott: „Ha tényleg úgy gondolják, hogy az ő termékük feljebbvaló, akkor az úgyis eladja magát a saját érdemeivel.”
A Good Food Institute tervei szerint egy hivatalos választ fog beadni a szarvasmarha-tenyésztők petícióra.
