Számos problémával kell szembenézni a hazai gyümölcstermesztésben, és a kamara a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, a Debreceni Egyetemmel és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együtt dolgozik a megoldáson.
A Nébih tordasi állomásán intenzív gyümölcsösöket telepítettek a fajtavizsgálatokra, hogy az üzemi gyakorlatnak megfelelő és a hazai éghajlatra alkalmas fajtákat tudjanak ajánlani a termesztőknek, mondta köszöntőjében Várszegi Gábor, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóságának vezetője.
Nem használjuk a termőhelyi kataszteri rendszert sem, pedig nagy jelentősége van annak, hogy megfelelő termőhelyre telepítsük a gyümölcsösöket. Minden gyümölcsfaj esetében erősíteni kívánja a szakmai hátteret a kamara, ezért rendszeresen szervez szakmai tanácskozásokat. Az idei utolsó Pölöskén lesz a dió és a gesztenye termesztéséről.
Mérjünk az ültetvényben
Szobonya Nikoletta, a NAK meteorológusa az időjárási szélsőségekről beszélt.
Ugyancsak több lett a hőhullámos napok száma, mára Magyarország területének kétharmada tartozik a meleg, száraz kategóriába a Péczely-féle osztályozás szerint. Az 1960–1990 közti időszakban a legnagyobb területen mérsékelten meleg, száraz klíma uralkodott.
A növényzetre a helyi mikroklíma alakulása hat a legerősebben, amit számos tényező alakít, például a besugárzás, a szél, a hőmérséklet, a talaj, a domborzat, és maga a növényfaj, fajta és az állomány erőnléte.
A fagykár nemcsak az aktuális hőmérséklettől függ, hanem a megelőző időszak időjárásától is. Az utóbbi években a téli meleg miatt korábban virágoztak a növények és nagyobb kárt szenvedtek. Ősszel és tavasszal alakul ki a kisugárzási fagy, amikor napnyugta előtt 1-1,5 órával kezdődően a talajról fölszabadul a hő és a magasabb légrétegekben gyűlik össze. Ez az úgynevezett inverziós réteg nem mozdul el, mert nincs függőleges légmozgás, így a talaj közelében van a leghidegebb. A fagy előrejelzésére a 2 méteres magasságban mért hőmérsékletet, az albedót (visszavert sugárzás), a besugárzást, a párolgást és a függőleges légmozgásokat veszik figyelembe.
Első a termésbiztonság
|
törekedni, hogy legalább féltermés minden évben legyen. Egyre nagyobb kihívás a fagyvédelem, amihez a szövetség helyi hőmérséklet-előrejelzésre kötött szerződést az Országos Meteorológiai Szolgálattal. Hatékonyan csak kombinált fagyvédelmi eszközökkel és eljárásokkal lehet védekezni a a tavaszi fagyok ellen, és a termesztő szerint erre 100%-os állami támogatást kéne adni, előfinanszírozással. Ő maga sem tudja megvenni a második szélgépet ilyen nehéz, fagykáros évek után és ilyen gazdasági környezetben.Kártevők sora
Az idén teljes fagykár volt kajsziban és majdnem ilyen súlyos kár őszibarackban, de ez nem akadályozza a kártevők tevékenységét, kezdte előadását Szabó Árpád, a MATE Növényvédelmi Intézetének docense. Nehezíti az ellenük való védekezést, hogy kevés az engedélyezett hatóanyag, illetve a meglévők közt sok túl drága, derült ki a technológiai javaslataiból.
Négy levéltetűfaj is szívogat az őszibarackon. Egész évben károsít a fekete őszibarack-levéltetű, míg a többi, a zöld őszibarack-levéltetű, a hamvas őszibarack-levéltetű és az őszibarack iszalag-levéltetű májustól más növényfajokon található meg. A fekete őszibarack-levéltetű oly mértékben deformálja a fiatal leveleket, hogy még a felszívódó szerek is nehezen pusztítják el a kártevőt, ugyanis a torzult levelekben romlik a nedvkeringés.
Az ilyen besodródott levelekre a jól gázosodó, speciális levéltetű elleni szert, a Pirimort érdemes használni, mondta Szabó Árpád. Levéltetvek ellen elég sok rovarölő szer engedélyezett, AKG-ban legtöbbjük csak kétszer használható. Gyakran javasolják a téli olajos lemosópermetezést, amit a szakember nem néz jó szemmel, mert mint fogalmazott, nem szeretné 50 liter ásványolajjal leszórni az ültetvényt, ami igen káros a talajban élő mikrobákra. Ezzel együtt korán a kell kezdeni a levéltetvek elleni védekezést, mielőtt torzulnának a levelek, hangsúlyozta.
Korán, 10-20 centiméteres hajtáshossznál láthatók a barackmoly áttelelő hernyóinak első tünetei. A másik veszélyes kártevő, a keleti gyümölcsmoly hernyói júniusban már jóval nagyobb hajtásokat károsítanak. Csapdázással és hőösszegszámítással érdemes időzíteni a molyok elleni permetezést.
Barackmolynál az első nemzedék tömeges lárvakeléséig általában a rajzáskezdettől számítva egy hónap alatt gyűlik össze a kritikus hőösszeg, a második nemzedéknél már két hét alatt. A keleti gyümölcsmoly esetében a második nemzedék ellen kell hatékonyan védekezni, de egész tenyészidőben foglalkozni kell a kártevővel, hangsúlyozta Szabó Árpád. Általában június végén időszerű az első permetezés, aminek a pontos idejét hőösszegszámítással tudjuk megállapítani.
A legtöbb engedélyezett készítmény (Sumi-Alfa, Judo, Kaiso, Karate Zeon, Lamdex Extra) piretroid, ezek a legolcsóbbak is. A biológiai növényvédő szerek jóval drágábbak, viszont 1-2 napos élelmezés-egészségügyi várakozási idejük van, ilyen a Dipel, a Turex és a Madex Twin. A piretroidoktól eltérő hatóanyagcsaládba tartozik a Mospilan, illetve az Affirm Opti, ezekkel 
lehet váltogatni a szereket. Általában három- négy védekezésre van szükség a molykár megelőzésére, de a késői érésű fajtáknál már kifogyhatunk a használható készítményekből. Jó megoldás viszont a feromonos légtértelítés.
Kevésbé általános a sodrómolyok, araszolóhernyók, levélbarkók kártétele őszibarackban.
Atkák ellen egyszer vethetjük be az Ortus készítményt, illetve szükséghelyzeti engedéllyel a Flumite-ot. Ugyancsak egyre több a melegkedvelő pajzstetű, őszibarackon az eper-pajzstetű károsít elsősorban, ellene egy jól időzített permetezéssel védekezhetünk. Éréskor szívesen szívogatja a barackot az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska, szerencsére a piretroidok hatékonyak ellenük.
