Ízetlen, színtelen, mű – ez csak néhány azok közül a kifejezések közül, melyet a dán fogyasztók a vertikális gazdaságokban talaj nélkül, hidropóniás technológiával termesztett növényekre használtak. Tették mindezt úgy, hogy egyébként nem kóstolták még az így termesztett zöldségeket. A Koppenhágai Egyetem Élelmiszertudományi karának kutatói ezért

Az eredmények alapján pedig úgy tűnik, nem igen van különbség a kétféle technológiával termesztett növények íze között – írja a ScienceDaily.

Szoros volt a verseny…

Összességében ugyan a hagyományos, organikus rendszerben termett zöldségek nyertek, de csak egy hajszállal. A résztvevők egy 1-9-ig terjedő skálán osztályozták az ételeket, ahol 9-es volt a legfinomabb. A rukkola esetében mindkét módon előállított saláta 6,6-os értékelést kapott.

A borsóhajtásokat kétszer is tesztelték, melyek közül az egyik esetben az organikus, a másikban a vertikális gazdaságban nevelt példányok nyertek, tehát itt is döntetlen eredmény született. Az egyet igazán győztes növény a biogazdálkodásból származó petrezselyem volt.

Mindez egyértelműen megdönti azt az előítéletet, hogy a vertikális módszerrel, talaj nélkül termesztett növények íztelenek volnának.

„Ez a neofóbia, az új dolgoktól való félelem tipikus esete” – mondta Michael Bom Frøst, a tanulmány egyik szerzője. „Ez egy olyan tulajdonság, mely mindannyiunkban jelen van, csak nem egyforma mértékben. Emiatt

– hangsúlyozta.

A vertikális gazdaságok esetében pedig igen fontos, hogy a fogyasztók elfogadóbbak legyenek. Ez ugyanis egy nagyszerű lehetőség az világ népességének ellátására, mivel kisebb helyet foglal, kevesebb vizet és műtrágyát igényel, ezzel pedig környezetbarátabb módon lehet élelmiszert előállítani. Ráadásul mivel akár a városokban is létre lehet hozni őket (például épületek tetején, pincékben, nem használt raktárhelységekben, stb.), így a közösségek önellátásában is fontos szerepe van.