Nem lehet ugyanis a termesztés folytonosságát, az ültetvények fenntartását veszélyeztetni. Ahol pedig szakmailag kifogásolható a kút, azt meg kell szüntetni, és a gazdát a költségvetési forrásból kell segíteni, hogy újabbat fúrathasson. A mélyebb vízrétegek védelmében ugyanakkor a jövőben kizárólag szakember lesz jogosult öntözőkút létesítésére. A meglévő kutakat maradéktalanul nyilvántartásba kell venni, de ez nem járhat a gazdákra hátrányos következményekkel, bírsággal vagy más szankciókkal. Az a lényeg, hogy pontos képünk legyen a kutak számáról és azok hozamáról, ennek ismerete uniós vállalásunk is. Mihamarabb meg kell ugyanakkor kezdeni a köztársasági elnök által is ösztönzött fejlesztő munkát a felszíni vizek minél jobb hasznosítása érdekében, és ahhoz forrást is kell társítani.
A köztársasági elnökkel való személyes megbeszélésre azután került sor, hogy az alkotmánybíróság kifogásolta a vízgazdálkodási törvény módosítását, és azt visszaküldte az Országgyűlésnek. Azóta kormányhatározat (1426/2018) született arról, hogy a belügy- és agrárminiszter a NAK közreműködésével készítsen javaslatot az öntözési célt szolgáló fejlesztések megvalósításának sorrendjére, ütemezésére, valamint finanszírozási igényére vonatkozóan október végéig.
Emellett 2020-tól évente legföljebb 17 milliárd forint elkülönítését indítványozta a jogszabály a nemzeti költségvetésből az öntözésfejlesztési célok megvalósítására. Győrffy Balázs szerint ez sokat segíthet abban, hogy lendületesen növekedjen az öntözött területek nagysága, jelenleg ugyanis a mezőgazdasági területnek mindössze a 2 százalékát, mintegy 100 ezer hektár öntözhető, noha a felszíni vizeket tekintve víztermelő ország vagyunk, és a gazdálkodók további 270 ezer hektár öntözésére tartanának igényt.
A forráshiány mellett gátat szab azonban az öntözés terjedésének egyebek közt, hogy nincs kiépítve a felszíni öntözés rendszere, illetve komoly adminisztratív teher, és egyben hosszadalmas és drága folyamat a vízjogi engedélyek beszerzése. Ez utóbbi kapcsán is nagyon jól tájékozott Áder János, tudtuk meg, és
Nem elfogadható, hogy akár 1-2 évig tart, amíg megkapják a gazdák a vízjogi engedélyt, és ha lejár a hatálya, akkor újra kell indítani a bonyolult és költséges folyamatot. Ebben komoly előrelépést hozhat, hogy a Belügyminisztérium a tervezett beruházások kapcsán is rendszeresen egyeztet a kamarával.
