Melyek azok az okok, amelyek e csökkenést kiváltották/kiváltják az unió különböző területein? Európa valóban állattartás-ellenes? – kérdeztük Zászlós Tibort, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökét.

-Azt, hogy Európa összességében állattartás-ellenes, nem mondanám, és az ilyfajta megközelítés nagyon leegyszerűsítő lenne. Az tény, hogy többet hallani azokat a hangokat, akik szerint az állattartás olyan intenzív irányba ment el, ami már a környezet és az állatok számára is egyre károsabb. Ilyen helyzetben felértékelődik azoknak a szakmai szervezeteknek a szerepe, mint amilyen a Magyar Állattenyésztők Szövetsége is, hiszen ezek a szervezetek rendelkeznek olyan tudással, amivel az állattenyésztést támadók (ál)érveinek többsége cáfolható.

Azt nekünk, állattenyésztőknek is tudnunk és látnunk kell, hogy nagyot változott a világ, és másképp gondolkodnak az emberek (mi is!), mint 10, 20 vagy éppen 30 éve. Az állattartás mindenhol koncentrálódik, vagyis egyre inkább intenzíven, zárt tartásban és nagy állományokkal zajlik a termelés. Egy-egy ilyen telep környezetterhelése önmagában nézve nagynak tűnik, de ha ezt a megtermelt húsra, tejre, tojásra, vagy egy ember élelmezéséhez szükséges mennyiségre kivetítem, akkor ez az érték sokkal (15-40 százalékkal) kisebb, mint volt 30 vagy akár csak 10 éve. Ez a trend ráadásul az utóbbi években felgyorsult, köszönhetően a genomalapú tenyésztésnek, a digitalizációnak és a technológiai fejlesztéseknek. Azt is tudjuk és elfogadjuk, hogy mérésekkel kimutatásokat kell készíteni egy-egy telep és termék környezeti lábnyomáról, ami elsősorban a CO₂-, NH₃– és NO₂-kibocsátást jelenti. Idén egyre több vállalkozásnak kell az uniós ESRS-­szabvány szerint jelentést tenni a tevékenységének szénlábnyomáról. Ehhez vannak már kalkulátorok, azonban egyáltalán nem mindegy, hogy ezt ki méri és hogyan!

A legelőre alapozott állattartás ehhez képest teljesen más kategória. Azokban a tagországokban éri a legtöbb támadás a gazdálkodókat, ahol jellemzően nagy állatsűrűségű, intenzív állattartás zajlik: úgy, mint Németország, Hollandia, Belgium, Dánia, Olaszország, Franciaország és Spanyolország.

Az EU klíma- és állatvédelmi politikájával az a legnagyobb baj, hogy átgondolatlanul és nem szakmai oldalról megközelítve alkottak stratégiát, majd erre alapozva akartak jogszabályokat alkotni. Az EP-választás jókor jött, mert lelassította ezt a kapkodást, és a Bizottság egyelőre levette napirendjéről az állattartókat érintő legvadabb terveit. Ezzel a veszély ugyan nem múlt el, de időt nyertünk, és bízunk abban, hogy az új EP összetétele kedvezőbb lesz a kérdés szakmai alapú megközelítéséhez. Addig is folytatnunk kell a társadalom és a politika érzékenyítését az állattartás, állattenyésztés gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szerepéről.

Az állati termékek kapcsán fontos elmondani, hogy az EU húsfogyasztása 2023-ban 66 kg körül volt fejenként, 2024-ben pedig a sertéshús vonatkozásában némi fellendülés várható. A tejtermékek esetében – az előzetes várakozásokkal ellentétben – a friss tejtermékek fogyasztása (a növekvő termelésnek köszönhetően) növekedhet, valamint javulás valószínűsíthető a feldolgozott vaj felhasználásában is.

Milyen trendet látni az állattartás kontinentális szerkezetében? Különösen érdekes ez a kérdés a holland parlamenti választások után, ahol elképzelhető, hogy az új kormány kevésbé ambiciózus környezetvédelmi célokat tűz ki.

– A Bizottság decemberben tette közzé középtávú előrejelzését, ami szerint az EU hústermelése (2021–2023-as átlaghoz képest) 2035-re közel 5%-kal csökkenhet, és ezt elsősorban a marha- és sertéshústermelés mintegy 9%-os várható visszaesése okoz majd. Ezen belül a sertéságazat kibocsátása zsugorodik leginkább. Az előrejelzés alapján az EU-ban az egy főre jutó marha- és sertéshúsfogyasztás 7%-kal csökken a következő évtizedben. Mondhatjuk, hogy ez nem is olyan sok, de azért ez már hatással lesz a magyar állattenyésztőkre is; azt még korai lenne megmondani, hogy jó vagy inkább rossz hatással. Az európai mezőgazdaság jövőjéről szóló viták középpontjában, amiket a Bizottság a tagállamokkal folytat, gyakran az állattenyésztés áll. Ezért sem mindegy, milyen összetételű lesz az új Európai Parlament és milyen kormányok alakulnak meg a következő időszakban.