Az előkészítés során alapműveleteket (fogadás, tisztítás, válogatás, osztályozás, csomagolás), mellékműveleteket (felrakás, selejtezés, leszedés) és kisegítő műveleteket (mozgatás, fűtés, szellőzés, portalanítás) végeznek. A terményeket ömlesztett formában vagy göngyölegekben szállítják, fogadásuk ennek megfelelően eltér.
Az ömlesztett formában érkező terményt fogadógaratba ürítik. A fogadógarat lehet beépített rendszerű és mobil kivitelű.
A mobil fogadógaratok általában 400-2400 milliméter széles szállítószalagok (1. ábra, a), amelyekre billenthető rakfelületű szállítójárműről töltik a terményt. A szállítószalag és a hozzá csatlakozó felhordó sebessége általában több fokozatban, vagy fokozatmentesen állítható, például a szalag sebessége 0,01-0,1 m/s, a hozzá kapcsolódó felhordó sebessége nagyobb, gyakran ötszörös sebességgel jár. A fogadógaratokat elláthatják szenzoros térfogatáram-szabályzóval, illetve az érzékenyebb termények esetén eséscsökkentő betétekkel, hogy a fölrakott termény ne sérüljön. Ezek legtöbbször a szállítószalag fölött keresztben, sűrűn elhelyezett műanyag vagy gumiszalagok, amelyek elhelyezésüknél és rugalmasságuknál fogva jelentősen csökkentik az esés magasságát és az ütközést.
Szokásos a fogadógarat élesebb felületeit puha anyaggal burkolni, ami csökkenti az ütközés okozta sérülést.
A fogadógaratok ferde felhordóhoz továbbítják az anyagot (1. ábra, b), amely a további manipulálás helyére szállítja azt, vagy különböző szállítószalagok csatlakozhatnak hozzá, a továbbítás céljának és helyének megfelelően.
A fogadógaratokhoz különböző berendezések csatlakozhatnak, A 2. ábrán látható fogadógaratba a szállítójárműről fokozatosan billentik a földdel is szennyezett burgonyát. A fogadógarat szabályozott rétegben juttatja azt a földleválasztó profilhengersorra, ahol a föld és a kisebb szennyeződések áthullnak. A termény innen hengergörgős válogatóra jut, ahol kézzel kiemelik a sérült gumókat, és a még bent lévő szennyeződéseket. Végül szállítószalag segítségével jut a burgonya a további felhasználásra, például zsákolóegységhez.
A fogadógaratok kiképzése a billentés módjának függvénye. Oldalra billentő járművek esetén a fogadógarat hosszú (3. ábra, a), 5-8 méter, speciális esetben ennél is hosszabb, hogy elférjen mellette párhuzamosan a szállítójármű. Hátra billentés esetén rövid, széles garatot alkalmaznak és a jármű a fogadógarat végéhez tolatva ürít (3. ábra, b).
A szőlészetekben alkalmazott fogadógaratok rozsdamentes acélból készülnek. A garat töltőmagassága 0,9- 1 méter, ami billenő rakfelületű járművekkel tölthető.
A termény továbbítása történhet szivattyúval (4. ábra, a) vagy csigával (4. ábra, b). Különböző garathosszúsággal (3-7 m) készülnek. Teljesítményük óránként 6-25 tonna, teljesítményigényük 7-8 kW (10-11 LE).
Amennyiben a termény göngyölegben érkezik, úgy az rekesz vagy láda lehet. A kisebb göngyölegeket raklapon rendezve szállítják a feldolgozás helyére, a tartályládát közvetlenül villás emelővel rakodják. A rekeszekből kézzel adják föl a terményt a manipuláló gépsorra (5. ábra), a föladás teljesítményét és a termény kíméletes ürítését a dolgozók határozzák meg.
A másik lehetőség, hogy a ládát zárt fedéllel teljesen átbillentik, majd folyamatosan fölemelik. A láda átbillentése történhet dobos fordítóval is. Ebben az esetben a tartályláda görgőpályán érkezik a fordítódob alsó és felső szállítószalagja közé. A dob a ládát 180o-kal elfordítja, miközben a szalag zárja a tetejét. A szállítószalagok a ládát emelkedő láncos szállítópályának adják át, amely előrehaladás közben fokozatosan megemeli, miközben a tartalma az alatta lévő szállítószalagra ürül.
A ládaürítés másik módja a billentés. A terménnyel telt láda általában görgős pályán érkezik a két vagy három oldalról nyitott ládabillentő berendezéshez.
A billentőszerkezetbe érkező tartályláda nyílását párnázott fedél zárja le, miközben hidraulikus munkahenger segítségével a ládát a szükséges mértékig átbillentik egy csuklópont körül. A fedél egy részének fokozatos nyitásával a terményt csúszólapon terítik és juttatják a kapcsolódó manipuláló gépsorra. A visszabillentett üres láda a billentőszerkezetből oldalirányban kitolható. A korszerű gépeknél a billentési folyamatot érzékelők vezérlik. Az ürített termény feladási magassága 600-700 milliméter, ami lehetővé teszi szállítószalag csatlakoztatását. A billenthető legnagyobb láda általában 1,6 méter széles és 1,3 méter magas.
Lehetséges olyan megoldás is, hogy a ládát vízbe süllyesztik, és a termény a sűrűségkülönbség hatására kiemelkedik a ládából.
Ezt az ürítési módot úsztatásos ládaürítésnek nevezik (7. ábra, a). A telt tartályládát általában villás emelővel helyezik görgős pályára (7. ábra, b), ahonnan a vizes medencéhez gördül. A ládát süllyesztőberendezéssel a víz szintje alá süllyesztik (7. ábra, c), miközben a víznél kisebb sűrűségű termény fokozatosan kiemelkedik belőle. A terményt vízáram teríti szét és tereli a kiszállító szalaghoz (7. ábra, d). Tekintettel arra, hogy a víz és a termény sűrűsége csak kis mértékben tér el egymástól, az érzékenyebb gyümölcsök (alma, őszibarack) is sérülés nélkül üríthetők ezzel a módszerrel, igen nagy mennyiségben is.
A 8. és 9. ábrán egy hazai termelői szervezetnél működtetett ládaürítőt és az úsztatásos almafeltöltést mutatjuk be.
További előny, hogy az ürítés intenzív mosással jár, amit az áramló víz mosóhatása mellett még vízpermet is segít. A kiürített ládát a vízből kiemelik és az általában egy görgős pályán távozik (7. ábra, e). A termény mozgatásához szükséges vízáramot szivattyú adja. A mosás során keletkezett szennyeződést cserélhető szűrő választja ki.
Ládamosók
A göngyölegek tisztítására speciális, folyamatos vagy szakaszos üzemű mosóberendezések (10. ábra) szolgálnak. A folyamatos üzemű berendezések előmosást, mosást, öblítést és szárítást végeznek, különböző méretű rekeszek, ládák tisztítására alkalmasak. Egyes gyártmányok a tökéletesebb tisztítás érdekében forgatják is a ládát. A berendezések teljesítménye 80-100 láda óránként. A tisztítható legnagyobb ládaméret általában 1,6×1,2× 1,2 méter.
A folyamatos üzemű mosóberendezéseknél általában szállítólánc viszi a göngyölegeket a mosószerkezethez (10. ábra, a, b), majd végig a tisztítóberendezésben. A szállítóláncra nyitott oldalukkal kell fölhelyezni a ládákat. Rekeszek mosására és tartályládák tisztítására (10. ábra, c) is alkalmasak.
Vannak szakaszos üzemű göngyölegmosó berendezések (10. ábra, d), amelyekre villás emelővel kell felrakni a tartályládákat.
A ládát nyílással fölfelé billenőfedélre helyezik, és a fedél záródásával a láda átfordul a kívánt helyzetbe. A záródott mosóegységben a ládát kívül és belül vízsugarak tisztítják meg. A kétoldalt elhelyezett billenőfedéllel elérhető a tisztító folyamatos üzeme, hiszen amíg a fedélhez kapcsolt ládát mossák, a másik fedélről leemelhető a már tiszta láda és új helyezhető el.
