
Kína népessége az 1960-as éveket követően rohamos növekedésnek indult, így mostanra a távol-keleti ország lakossága majd’ 1,4 milliárd főt tesz ki. Az ország vezetése előtt éppen ezért számos kihívás áll, amelyek közül kiemelkedően fontos a hatalmas tömegek élelemmel való ellátásának kérdése. Ezt szem előtt tartva Kína komoly beruházásokkal és fejlesztésekkel igyekszik mezőgazdaságát fenntarthatóbbá tenni, iránymutatást adva ezzel más országoknak is.
Mindennek az alapja a cég hatalmas, felhőalapú adatbázisa, amely digitális nyilvántartást vezethet a terméshozamokról és szabályozhatja a termelési ciklusokat is. Simon Hu, az Alibaba Cloud elnökének szavai szerint e mezőgazdasági adatgyűjtés legfőbb célja segíteni a kínai gazdálkodókat a terméshozamaik növelése érdekében. „Az alkalmazás használatával elérhetik a gazdák az 1000 dolláros hektáronkénti jövedelmet rizs terén – számszerűsített a szakember.
Az ehhez hasonló kínai fejlesztések mindemellett elősegítik a tömegtermelési költségek csökkentését, illetve az ország élelmiszer-biztonságára is jótékony hatást gyakorolnak. A Kínai Agrártudományi Akadémia jelentése szerint a mesterséges intelligenciát érintő kutatások mellett a legnagyobb szükség most a minőségi növényfajták előállítását, az élelmiszer-feldolgozást, az automatizált járművek fejlesztését, a környezetszennyezés visszaszorítását, a vízgazdálkodást, a hulladék újrahasznosítását, illetve az ökológiai helyreállítást és védelmet támogató fejlesztésekre van. A szakemberek szerint ugyanis az elkövetkezendő néhány év során e technológiák alkalmazása nagyban befolyásolja majd Kína élelmiszergyártását, következésképp a világ legnépesebb országának élelemmel való ellátását.
A kimutatások mindenesetre a kínaiak által járt út eredményességét jelzik:
A kínai kutatók legújabb áttörései közé tartozik egyebek közt olyan, magas hozamú rizsfajták és más növények kifejlesztése, amelyek ellenállnak bizonyos betegségek, illetve rovarok támadásaival szemben. Ezek mellett hatékonynak bizonyultak az új, H7N9 madárinfluenza-vírus elleni védekezés során használható vakcinák is.
Az ország szakembereinek munkája azonban nem korlátozódik a határokon belülre:
Ugyanakkor például Namíbia, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy éppen Kenya is együttműködik Kínával – a cél a kontinens agrártechnológiáinak és –szakembereinek fejlesztése. A nyugat-afrikai országokban – köztük Nigériában – konferenciákkal igyekszenek teret adni olyan infrastrukturális terveknek, amelyek célja a független, önálló mezőgazdasági technológiák biztosítása. Az afrikai mezőgazdasági projektbe irányuló kínai befektetések az elmúlt 15 évben közel ötszörösére nőttek – értékük eléri a 300 millió dollárt


