Tájékoztatás szerint az elsivatagosodás az éghajlatváltozás következménye, de egyben azon emberi eredetű folyamatokat is jelenti, amelyek következtében a száraz területeket olyan problémák sújtják, mint a csökkenő élelmiszer-termelés, a talaj terméketlensége, a földterületek természetes ellenálló képességének csökkenése és a rosszabb vízminőség.
A jelentés szerint nincsen uniós szintű stratégia az elsivatagosodással és a talajromlással kapcsolatban. Ehelyett többféle stratégia, cselekvési terv és kiadási program létezik, mint például a közös agrárpolitika, az uniós erdőgazdálkodási stratégia vagy az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodás uniós stratégiája,
Megállapították, hogy nem készült teljes körű uniós szintű értékelés a talajromlásról, és nem állapodtak meg ennek módszertanában sem. A tagállamok kevéssé hangolják össze tevékenységeiket, az Európai Bizottság pedig nem adott gyakorlati iránymutatást, és nem értékelte, hogy történt-e előrelépés azon kötelezettségvállalás kapcsán, hogy törekedni kell a talajromlás 2030-ra történő megszüntetésére.
A számvevőszék szerint módszertant kell kialakítani az unióban megfigyelhető elsivatagosodás és talajromlás mértékének felmérésére, ennek alapján elemezni kell az adatokat, és rendszeresen bemutatni azokat.
Értékelni kell, hogy megfelelő-e a jelenlegi jogi keret a talaj fenntartható használatát, ezen belül az elsivatagosodás és a talajromlás kezelését illetően. Pontosabban kell részletezni, hogy 2030-ra miként valósul meg a talajromlás megszüntetésére vonatkozó uniós törekvés, és rendszeresen be kell számolni az előrelépésekről. Iránymutatást kell adni a tagállamoknak a talajmegőrzésről és a talajromlás megszüntetéséről, valamint tagállami kérésre technikai támogatást kell nyújtani, hogy létre tudják hozni a talajromlás megszüntetését célzó nemzeti cselekvési terveiket.
Mint közölték, az európai éghajlatváltozási előrejelzések azt mutatják, hogy
az elsivatagosodás kockázata növekszik, már léteznek forró félsivatagok Dél-Európában,
és a jelenség észak felé terjed. Az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény értelmében tizenhárom uniós tagállam nyilvánította magát elsivatagosodás által érintett országnak. 2015-ben az unió és a tagállamok elkötelezték magukat azon törekvés iránt, hogy 2030-ra megszűnjön a talajromlás az unióban.
