A hulladékkezelés egyik sarkalatos pontja a környezetvédelmi és társadalmi elvárások folyamatos szigorodása miatt, hogy egyre kevesebb a mozgástere a hulladéklerakóban való végleges elhelyezésnek.
A keletkező hulladékot, fajtájától függetlenül, vagy újra kell hasznosítani, vagy a lehető legkisebb környezetterhelés mellett energiatermelésre kell fölhasználni.
A Rennes-ben január végén rendezett hulladék-újrahasznosítási szakkiállításon érdekes megoldásokat mutattak be.
Franciaországban tehát 6 millió tonnánál is több fahulladék keletkezik évente (2017- ben 6,41 millió tonna, ami 5,9%-kal több, mint 2016-ban.) Ebből
Elsősorban az 1,8 millió tonna hasznosítatlan mennyiség érdemi csökkentése érdekében alakult az a munkacsoport a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére, amely a fahulladék teljes életútjának elemzésével kísérli meg olyan megoldások kidolgozását, amelyekkel elérhető lehet, hogy 2025-re már csak 800 ezer tonna legyen a hasznosítatlan mennyiség, és a jelenleginél 200 ezer tonnával többet kerüljön exportra.
Elvárás továbbá, hogy javuljon a begyűjtésa hatékonysága (+300 ezer t). Így a korábbi, 1,8 millió tonnás hasznosítatlan mennyiség 1,3 millióra csökkenhetne, aminek a hasznosítása 2025-re elvileg megoldható lehet – amennyiben sikerül 400 ezer tonnát bútorlapgyártásra, 900 ezer tonnát pedig energiatermelésre fölhasználni. A nemzeti biomassza-mobilizálási stratégia szerint 2026-ra energetikai célra 8,2- 11,5 millió tonna közötti (száraz állapotban számított) faanyagra lesz szükség. Ezzel párhuzamosan átalakítják a hulladékfa-osztályozási rendszert is, hogy átláthatóbb és könnyebben használható legyen.
A tét nagy: közel 2 millió tonna faanyag (újra)hasznosítását kell megoldani, miközben véglegesen megtiltják a faanyag lerakókban való elhelyezését, és természetesen nem lehet számolni a hasznosítatlan égetéssel sem.
Az export csak rövid távon jelenthet megoldást, mert annak környezetvédelmi mérlege bizonytalan. Ezért a cél eléréséhez mindenképpen új feldolgozók, újrahasznosítók létesítése szükséges.
Innovatív megoldást kínál a belga Notar vállalat Xylowatt nevű rendszere, ami nemcsak mindenféle faanyag – ide értve a most még veszendőbe menőt is – hasznosítását teszi lehetővé akár hőenergia, akár hő- és villamos energia egyidejű termelésére, hanem ugyanolyan mennyiségű nem megújuló fosszilis energiahordozókéhoz képest a 15-40- ed részére csökkenti a szén-dioxid-emissziót.
A rendszer lényege, hogy nagyon magas hőmérsékleten (1200 ºC) végrehajtott pirolízissel gyakorlatilag teljesen tiszta gázt állítanak elő, aminek nincs sem kátrány-, sem mikrorészecske- tartalma, és amit ezt követően energetikai célra lehet hasznosítani.
Az eljárás további előnye, hogy nem igényli sem a faanyag előzetes kezelését, sem az előállított gáz utótisztítását, amivel jelentős kísérő beruházások takaríthatók meg. A pirolízis, úgy tűnik, egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a hulladékkezelésben, mert hatékony eljárás egészen különböző típusú hulladékok (élelmiszer, biomassza, papír, műanyag, gumi) közömbösítésére és energiahordozóvá vagy értékes molekulákká történő átalakítására. A hulladék gázosítását kínáló cégek számára legígéretesebb piacok, célországok között emlegetik manapság Japánt (Fukusima következményeként) és a Balkán országait. Utóbbiaknál az alapanyag kedvező ára teszi igen vonzóvá beruházást, de az ígéretes piacok közé tartozik az Egyesült Királyság, Lengyelország, Ukrajna, sőt Afrika és Indonézia is – ez utóbbiak természetesen akkor, ha egyéb feltételek is adottak. Kifejezetten érdekesek azok az országok – sok esetben szigetek, vagy infrastrukturális szempontból elszigetelt területek – ahol az elektromos áramot kőolajra alapozva, nagyon drágán állítják elő, és nincs lehetőség olyan klasszikus energiaimportra, amilyen például az európai országok között magától értetődő gyakorlat.
Ennek egyik oka, hogy sem az elektromos hálózat, sem a földgázhálózat nincs kiépítve – legalábbis európai értelemben véve nincsen. Afrikában sajátos igények is fölmerülnek. Ilyen a faszén iránti nagy kereslet, ami várhatóan rövid-, sőt középtávon sem csökken, mivel ahhoz előbb mélyreható gazdasági és társadalmi átalakulásokra van szükség. A környezetvédelmi szempontok viszont azt diktálják, hogy a faszenet ne „kisipari” módon, vagyis erdők irtására alapozva állítsák elő, hanem minél modernebb, a környezetet leginkább kímélő és alternatív alapanyagokat használó eljárásokkal.
Somogyi Norbert TÉT-attasé, Párizs
