Évente 800-1000 tonna cukrot használnak föl gyártási segédanyagként. Ez a Fehérgyarmaton működő Jonaco Konzervgyár teljesítményének egyik mutatója, s ebből kiszámítható, hogy egy évben átlagosan annyi cukrot dolgoznak be a gyümölcskonzervjükbe, amennyi 26-27 000 család éves cukorfogyasztása (ha elfogadjuk a statisztikákban szereplő fejenkénti 34-35 kilogrammos felhasználást). Ezzel párhuzamosan működik a Tranzit-Dió Kft., amelynek a Jánkmajtison található telephelyét éppen 20 éve avatták fel, helyezték üzembe.

Az utóbbi éveket röviden jellemezve az fogalmazható meg, hogy érdekes dolgok történtek a konzerviparban és a gyümölcstermesztésben egyaránt. Nem hagyható figyelmen kívül a Covid, annak utózöngései, a menetközben ránk telepedő gazdasági válság, a közelünkben zajló háború. Ezeket mindenki pontosan fel tudja idézni, de ha azt kérdezzük, hogy mi történt nálunk az elmúlt 4-5 évben az energiaárakkal és a banki kamatokkal, legtöbben csak vállrándítással intézik el a dolgot. Pedig az igazi nagy megpróbáltatásokat ez utóbbiak hozták a termelők nyakára, mert megtörtént, hogy egyik hónapról a másikra az energia ára a 8-10-szeresére növekedett, amit elég volt kinyögni. Azóta ez az irtózatos drágulás már visszakorrigált, de még most is a kétszeresébe kerül az energia, mint a békeidőben volt. A banki költségek ma 4-5-szörösét teszik ki a normál évjáratokénak, a forint hitelkamata 8-9 százalék, az euróé 4-5 százalék. Mind a kettőre igaz, hogy gyakran még a jövedelemnek is tisztességes lehetne ez a mérték, viszont

Évről évre változik a felvásárlási ár

A Jonaco Kft., tehát a fehérgyarmati konzervgyár tömegtermékeket és konzerveket gyárt. Az üveges áruknál a klasszikus meggy, szilva és cseresznye adja a gyártási sort, ezek közül kiemelkedik a meggykonzerv-előállításuk. A 720 milliliteres üvegre átszámítva évente 17-18 millió darab konzervet gyártanak és értékesítenek. A gyakorlatban ez természetesen másként mutatkozik meg, mert különféle űrtartalmú konzerveket készítenek. A legkisebb 370 milliliteres, aztán következik az 1700 milliliteres és gyártanak 4250 milliliteres konzerveket is. Zöldségekből uborkát, paprikát, céklát dolgoznak fel és vegyesvágott savanyút készítenek. A konzervben az alapanyag értéke 30 százalékot képvisel, a nagyobb részt, a 70 százalékot az üveg, a lapka, az energia és a szállítás teszi ki. Tovább folytatva a számolást, a 720 milliliteres átlagüvegnek a töltőtömege 90 dekagramm, azaz ebből következik, hogy az évente gyártott konzervmennyiségük meghaladja a 16 000 tonnát. Legtöbbet, 11-12 millió üveget meggyel töltenek meg, s ezzel egy furcsa rekord büszke tulajdonosai.

A pritaminpaprikából évente 1,5-2 millió, szilvából 2-2,5 millió konzervet állítanak elő.

A számottevő késztermékhez igen sok alapanyagra van szükségük. A nagy termelői beszállítók az ország szinte minden részén fellelhetők, így például a Velencei-tó környékén, Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben. Fontos termesztőkörzetük Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye és a Hajdúság. Meghatározó termelőpartnerük Kozma Mihály és Bódi Mihály, mindketten Hajdúdorogon és környékén gazdálkodnak, de innen szállít be alapanyagot Kujbus János és Bodnár László is. Az alapanyagok ára évről évre elég hektikusan változik, ritkán azonos az előző esztendeivel. A meggy felvásárlási ára 2023-ban kilogrammonként 250 forint volt, ez 2024-re a kevesebb termés és a keresleti piac miatt rögvest 400 forintra szökött fel.

Az uborka-alapanyag ára kilogrammonként 300-400 forint között váltakozik, a pritaminpaprikáért 280-300 forintot kell fizetni, míg a szilva kilogrammja 100-120 forintba kerül. A céklát és a pritaminpaprikát felerészben maguknak termelik meg, az éves céklaigényük az 500 tonnát is eléri, ennek a kilogrammonkénti átlagára 70-80 forint. A pritaminpaprikából 300 tonna az igényük. Amire ezen kívül szükségük van, azt ugyancsak hazai termelőktől vásárolják meg, legyenek azok bárhol is az ország területén.