A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. Vidék- és Térségfejlesztési Támogató Egységének, a Kislépték Egyesületnek és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának köszönhetően egy hiánypótló eseményen vehettünk részt, melynek célja a rövid ellátási láncok fejlesztésének támogatása, a kistermelői élelmiszer-előállítás gyakorlati tudnivalóinak átadása, és a releváns pályázati lehetőségek bemutatása volt.
A vidék újrapozicionálása: több mint agrárium
Dr. Polyánszky Zoltán, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztés megvalósításáért felelős helyettes államtitkára előadásában kiemelte:
Bár az agrárium és az élelmiszeripar versenyképessége vitathatatlan a Kárpát-medencében, eltartó képességük önmagában már nem elegendő ahhoz, hogy a lakosság nagy tömegei vidéken maradjanak. A „szülőföld alapvetően vidéken van” elvét vallva, a helyettes államtitkár rámutatott az élhetőség és a vidéki népességmegtartás fontosságára, hiszen a városok telítődnek, a vidék pedig elnéptelenedik, ami hosszú távon egyik településtípust sem teszi élhetővé.
Érdekes statisztikák is elhangzottak a vidék definíciójáról. Egy Századvég kutatás szerint a városi jogállású településeken élők 75%-a, míg a megyeszékhelyeken élők fele vidékinek vallotta magát. Ez azt jelenti, hogy sokak számára a vidék nem csupán egy fizikai hely, hanem egy identitás, egy kötődés, melynek fejlesztése a döntéshozók számára is kiemelt prioritás kell, hogy legyen. A gazdasági mellett a társadalmi és területi igazságosság is megköveteli a különbségek csökkentését a fejlett és kevésbé fejlett térségek között.
A funkcionális térségek jelentősége és a járásközpontok szerepe
A minisztérium a területfejlesztés során egyre inkább funkcionális várostérségekben gondolkodik, melyek túlmutatnak a közigazgatási határokon, az ingázási, oktatási és munkaerőpiaci célú mozgások alapján. A megyeszékhelyek vonzáskörzetei mellett kiemelt szerepet kapnak a járásközpontok. Ezeknek az alközpontoknak a megerősítése alapvető fontosságú ahhoz, hogy a vidéki életforma a 21. századi körülményeknek megfelelően lehetséges legyen, hiszen így nem kell minden fontos dologért egy nagyvárosba utazni.
Három térkategória került megkülönböztetésre:
- Funkcionális várostérségek: a városok vonzáskörzetei.
- Periférikus területek: ide tartoznak az országhatárhoz közeli, de a belső perifériák is, mint például a Tisza-tó vidéke, melyek fejlesztése kiemelt figyelmet igényel.
- Élhető vidék: olyan területek, melyek nagyvárosi vonzáskörzeten kívül is jól működnek, és nem feltétlenül felzárkóztató, hanem más típusú fejlesztésekre van szükségük, mint például a Balaton térsége vagy a nyugati határvidék.
A területfejlesztés célja, hogy megtörje az elvándorlás rossz spirálját, melynek okai között szerepel a kevés minőségi munkahely, a nem megfelelő ingázási körülmények, a lakókörnyezet fejlesztésére szánt források hiánya, és a generációs igények eltérése a vidéki és városi életkörülmények között.