0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Állatgyógyászat mesterfokon

Mester Károly agrármérnök kutatóként kezdte a pályáját, de hamarosan a gyakorlatban kamatoztatta elméleti tudását. Negyven éve dolgozik állattenyésztőként, ez idő során szerzett tapasztalatait újabb kutatásokkal egészítette ki.

A problémák okaira megszállottan keresi a megoldást, ennek eredményeként születtek meg a takarmányozással kapcsolatos ajánlásai, takarmány­keverékei és az állatgyógyászati termékei.Főként sertésekkel dolgozott: vezetett vágóhidat és 25 éven keresztül egy 1000 tenyészkocás sertéstelepet, ez lett a kutatóterülete.

Itt 30 generációt neveltek fel, az első 15 generáció hagyományos takarmányon nőtt fel, a második 15 generáció a globális takarmányipar génmódosított és adalékanyagokkal kiegészített takarmányán. A kétféle takarmányozás közötti különbség hatásinak megfigyelésére alapozza az általa kidolgozott funkcionális takarmányozás elméletét és gyakorlatát.

Mester Károly
Fotó: Mester Károly

Bejárt több száz európai sertéstelepet

– Ha az ember odafigyeléssel, gondolkodva végzi a munkáját, komoly következtetéseket lehet levonni a kocák szaporodásbiológiai állapotváltozásáról, az anyák életteljesítményéről, a malacok fejlődéséről, immunstátuszáról, egészségi állapotáról és növekedéséről.

Több évtizedes megfigyeléseim alapján állítom, hogy az eltérő takarmányozás jelentős változást idézett elő az állatok életében, vitalitásában és ellenálló képességében.

Ismerem a 70 éves vegyszeres és a közel 30 éves GMO-s mezőgazdaság élelmiszer-láncban okozott kritikus problémáit, amelyek az állatokban és az emberekben is felborítják a homeosztázist – állítja a kutató.

Később lehetősége volt több száz európai sertéstelep bejárására is, ahol szembesült a fejlett sertéstartó országok problémáival, az ott előforduló megbetegedésekkel. Szakmai pályája során több ezer haszonállatot kísért figyelemmel születéstől a feldolgozásig; megvizsgálta belső szerveik állapotát, figyelembe véve az eltérő takarmányozási gyakorlatokat.

– Az állatok megbetegedése a nem megfelelő takarmányozás következménye. A gasztroenterális problémák összefüggnek a mikrobiom állapotával, ami aztán a nagy mennyiségű antibiotikum felhasználását indokolja – osztja meg tapasztalatit Mester Károly. –

Reggeltől késő estig az állatok között

Évtizedeket töltöttem el a sertéstenyésztésben. Minden egyes napom, reggeltől késő estig az állatok között, mellett telt el, és egy idő után azt vettem észre, hogy egyre gyakoribb náluk az anyagcserezavar, az emésztési probléma, a szaporodásbiológiai anomália. A sertések bőr pellagrával, máj- és veseproblémával, vérzéses bélszindrómával, hasmenéssel küszködnek, gyakori a soványkoca-szindróma, gyakran születnek kis súlyú malacok.

szopósmalacok
Fotó: Mester Károly

Mint felelős állattartót, őt is érdekelte, mi okozza mindezt, miért jelennek meg korábban ismeretlen betegségek, miért nem működik az állatok immunrendszere, illetve eddig ártalmatlan opportunista kórokozók miért válnak patogénná.

– Állatorvos kollégáimmal több ezres nagyságrendben boncoltunk fel egészségügyi problémákkal küzdő állatokat, és vizsgáltuk az „egészségesen” vágóhídra került egyedeket is. Így minden esetben láthattam a belső szerveik állapotát. Mindannyiunk számára egyértelművé vált, hogy a gyulladt bélrendszer, a kóros keringési rendszer, a munkahipertrófiás szív, a heveny gyulladásos máj, a policisztás vese állapota kétségkívül a takarmány összetételével, az alapanyagokkal van összefüggésben.

Forrás: Kistermelők Lapja

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: