Szerző: Dr. Nádosy Ferenc, dr. Peti Erzsébet, Szarka Edit, dr. Lakatos Tamás

A frissfogyasztásra szánt gyümölcsöt részben helyi piacokon értékesítik, de a nagyobb élelmiszerláncok kínálatába is be tud kerülni. Igazán drámai események az utóbbi években nem borzolták a hazai szilvatermelők kedélyét, sem a telepítési kedv jelentős megugrásáról, sem pedig komolyabb selejtezési hullámról nem érkeztek hírek.

Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, ha valós adatok alapján akarunk képet alkotni a gyümölcstermesztés alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közöl ugyan hosszú évekre visszamenően adatokat gyümölcstermő területekről, de ezek a bejegyzett művelési ágra vonatkoznak, ami viszont nem fedi a tényleges földhasználatot, és a termesztett fajokról egyáltalán nem ad információt. Ezen túlmenően a KSH néhány évente részletes felvételezést is végez (ez az úgynevezett Agrárcenzus), ami már sokkal pontosabb képet ad a tényleges termőfelületről, ráadásul fajok szerinti bontást is tartalmaz. Sajnos ez a felmérés sem terjed ki például a termesztett fajtákra. Erre kizárólag a gyümölcsültetvények teljes körű összeírásából szerezhetünk adatokat, de ez legutóbb 2017-ben történt meg, így – nagyon fontos, de mégiscsak – pillanatképként tekinthetünk erre az adatsorra.

Ugyanakkor

Ennek megfelelően kiváló forrás lehetne az ágazati szintű folyamatok áttekintéséhez, azonban ezt az adatbázist a legtöbb termelő csak az elmúlt években, különböző pályázati kötelezettségek miatt ismerte meg. Így az adatok feltöltése csak töredékes, ráadásul az adatbázist vezető megyei kormányhivatalok megfelelő informatikai háttér nélkül tartják nyilván az adatokat, így országos összesítések sem léteznek.

E nehézségek miatt az előző 25 év szilvafajta-használati trendjeiről kizárólag a Nébih Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztálya által szisztematikusan gyűjtött faiskolai termelési adatokból tudunk közvetett információkhoz jutni. Természetesen ez az adatsor nem írja le pontosan azt, hogy a hazai termesztők milyen fajtákkal dolgoznak, hiszen az Európai Unióhoz csatlakozásunk óta szabadon lehet szaporítóanyagot behozni más tagállamokból, ráadásul a hazai faiskolák sem csak a hazai piacra termelnek. Ezzel együtt ez az egyetlen hosszú távú adatsorunk, amely adatszerűen bemutatja a fajták népszerűségének változását.

E korlátokkal igyekszünk hiteles, adatokkal alátámasztott képet adni a hazai szilvatermesztés alakulásáról az ezredfordulótól napjainkig.