A fogyasztói tudatosság emelkedésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, ezért is volt fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv kibővülhessen egy új fejezettel, szabályozva a hazai tejipar egyik meghatározó termékét, a legismertebb magyar sajtot, a Trappistát. Az új rendelkezések tartalmazzák a felhasználható összetevőket, a trappista sajt alakjára, méretére és tömegére vonatkozó előírásokat, továbbá az összetételi és érzékszervi követelményeket.

A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. Ennek fő célja a fogyasztók védelme, a vásárlóknak ugyanis joguk van korrekt és érthető információkhoz jutniuk arról, amit megvesznek. Az élelmiszer nevének pontosnak és igaznak kell lennie, utalnia kell a termék valódi jellegére és összetételére.

A Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott azon aggodalmának, hogy pl. Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi – náluk kevésbé elterjedt, alig ismert – Trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak Trappistát.

Az elmúlt időszakban – támogatásokkal segítve – több hazai Trappista sajt gyártó feldolgozói kapacitás újult meg, illetve bővült ki, a fejlesztések most is zajlanak. Az országból évente kiszállított mintegy 300- 350 000 tonna nyerstej mindezek mellett megfelelő bázist jelenthet a Trappista sajt gyártás hazai bővítéséhez.

Az új jogszabályi rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának bármilyen jellegű korlátozását. A magyar piacon félkemény sajtból ezentúl sem lesz hiány, csupán annyi történik, hogy a „tömbök” eredeti nevükön érkeznek és nem Trappistává átcímkézve, a fogyasztókat komolyan megtévesztve.

A Tej Terméktanács a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében természetesen egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnereivel.