A nulladik napon a MATE Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézete, az Állattenyésztési Tudományok Intézete és kiadónk, a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös szerevezésében megrendezett Agrárakadémia-konferencia témája az állattenyésztésben is alkalmazandó mesterséges intelligencia volt.
Dr. Borbély Csaba, a MATE egyetemi docense, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Intézet igazgatója előadásában ismertette, intézetük egyik fő kutatási területe a precíziós módszerek állattenyésztésben való alkalmazhatóságának vizsgálata.
Ehhez dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntőjében hozzátette azt az agráriumban tapasztalható digitalizációs fejlődést, amely a mesterséges intelligencia megjelenésével még jobban felgyorsult. A KÁN 17 évvel ezelőtti elindulása immár szervesen kapcsolódik az oktatáshoz, szakoktatáshoz is: a szervezők célja, hogy a fiatalokkal is megismertessék a mezőgazdaság legújabb eredményeinek bemutatását.
Az adatalapú predikció életet menthet
Az idei év állategészségügyi helyzete megmutatta, hogy az intelligens rendszerek alkalmazása hogyan járulhat hozzá a gazdaságikár-megelőzéshez.
A mezőgazdaságban képződő hatalmas adatmennyiség kiváló lehetőséget biztosít az adatalapokon nyugvó mesterséges intelligencia fejlesztésére. Hazánk Mesterséges Intelligencia Stratégiája (2025–2030) elkészült, a megvalósulást számos agrárszervezet támogatta (pl.: MAGOSZ, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nébih) alapadatok szolgáltatásával. A MATE-n is megkezdték az MI összekapcsolását az agráriumban feltárt adatokkal: talaj, növénytermesztés, állattenyésztés, állategészségügy, vadgazdálkodás, természetvédelem területéről származó információkat tápláltak a rendszerbe. Az adatok felhasználásával a kármegelőzés forintosított mértéke akár az ezermilliárdot is meghaladhatja, de emellett a korábban megszerzett tudást sem szabad elfelejtenünk. Ennek jegyében 2025 szeptemberétől a MATE minden szakán bevezeti a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudásanyag átadását. „Mától egyetlen szakunkról sem léphet piacra olyan végzett hallgató, aki ne ismerné az MI alapjait” – zárta gondolatait a rektor.
Gépek, amelyek képesek tanulni a tapasztalatokból
Dr. habil Ferenc Rudolf (SZTE TTIK) Mesterséges intelligencia és alkalmazásai című előadásában a ChatGPT berobbanását emlegette. A programnak öt nap alatt egymillió felhasználója lett, amivel nem okozott nagy meglepetést szakmai berkekben, a robbanásszerű fejlődés megkérdőjelezhetetlen. A hagyományos szoftverfejlesztés világában az elmúlt 50 évben emberek dolgoztak, mára főként gépek végzik a fejlesztéseket. A szakértő idézte Alan M. Turing 1947-ből származó gondolatát:
A MI az agrárium számos pontján bevethető, például állatjólét, egészségmonitorozás, zsúfoltság, csipkedés, sántaság, betegség, vagy akár a takarmány-hasznosítás, mortalitási kockázat felmérésére. Az ipari állattenyésztés jövőjét egyértelműen a digitalizáció és a mesterséges intelligencia (MI) alapú megoldások fogják formálni. A kérdés csak az, hogyan segíthetik az uniós források a hazai állattartókat abban, hogy versenyképesebbé váljanak és alkalmazkodjanak a 21. század próbatételeihez. Erről tartott előadást Nagy Viktor, a MAGOSZ szakmai titkára a közös agrárpolitika (KAP) 2023–2027-es programja kapcsán.
A mezőgazdasági termelő végső soron az, aki az egész rendszerben a legnagyobb kockázatot vállalja, hiszen egy új technológiát szeretne alkalmazni, hogy versenyképesebb legyen, az ehhez szükséges eszközöket a támogatáspolitikai eszköztárban lehet megtalálni.
