Az első shetland póni példányok 2015-ben kerültek a Mátra fennsíkra Hollandiából, az ország a fajta egyik legnagyobb tenyésztője. Később még vásárolt néhány példányt és a szaporulattal ma már hetvenen lennének, sok közülük azóta gazdára talált, mondja Szalai Ferenc agrármérnök, a Mátrai Bivalyrezervátum alapítója.

A rezervátum fő tevékenysége a vízi bivalyok tenyésztése, emellett a parlagi szamár törzstenyészet fenntartása és az őshonos fajták génmegőrzése. A shetlandiak ebben az értelemben nem tartoznak szorosan a sorba és tartásuknak valójában gazdasági magyarázata sincsen, szerepük, hogy színesítsék az állományt és az ide látogató gyerekek ismerkedhessenek a szelíd, szerethető pónikkal, amelyek manapság egyértelműen a házi kedvencek közé tartoznak.

Bányalovakból gyerekek játszótársa

Régen egészen más volt a szerepük, amit főként a származási helyük és az ebből fakadó tulajdonságaik határoztak meg, avat be a mini lovak történetébe Szalai Ferenc.

A zord éghajlat, a szegényes takarmányozás, a hegyvidéki terep egy nagyon kistermetű, hihetetlenül lépés biztos és végtelenül igénytelen és igen jól alkalmazkodó fajtát alakított ki. Az évszázados elszigeteltség egyedülálló pónifajta kialakulásához vezetett. Élőhelyük alakította a testi felépítésüket és tulajdonságaikat, így szervezeti szilárdságuk, ellenálló képességük kiváló, csontozatuk pedig rendkívül erős.

Egészen az 1800-as évek elejéig vadlovak módjára szaporodtak, ezután kezdődött tervszerű tenyésztésük. Igavonóként, teherhordóként szívesen alkalmazták.

Angliában a 19. század második felében jöttek rá arra, hogy termetük és szívósságuk miatt alkalmasak arra, hogy a bányákban alkalmazzák a shetland pónikat. Marmagasságuk mindössze 100 centiméter, strapabíró kis jószágok, képesek saját súlyuk 50 %-át cipelni.

Európa minden országában tenyésztik

A 20. századra kikerültek a bányából, a fajta elterjedt több európai országban, ezzel megváltozott a szerepe is, a gyermekek játszótársa, úgynevezett első lova lett. Anglián kívül jelentős shetland póni tenyésztő Franciaország, Hollandia, Ausztria és Németország, de kisebb nagyobb számban Európa minden országában tenyésztik. A leggyakoribb ősi szín a fekete, de sokféle változatban előfordul,  lehet szürke, pej, sötétpej, de tenyésztik fakó színben, sárgában és tarkában is. Az utóbbi időben a még kisebb, úgynevezett mini shetland változat lett egyre népszerűbb, amelyek a Mátrai Bivalyrezervátum állományát is alkotják.

A Mátra fennsíkján a legelők karbantartásában is jól hasznosíthatók, sok olyan növényt is hasznosítanak, amit más állatok nem legelnek. De a mini lovakat legtöbben házi kedvencként tartják, és Szalai Ferenc tapasztalata szerint is kiválóan alkalmasak erre a célra. Már a kinézetük is imádni való, tömör kis golyók. A hosszú, dús sörény, üstök és farok, a pici fülek és a barátságot, kedvességet sugárzó nagy szemek miatt sokan azonnal a szívükbe zárják.

A legelőn pedig a nagy lovakkal, szamarakkal együtt értésben legelésznek.