A tanulmány, amelyet először a Reuters kapott meg, azt állítja, hogy a terméshozam csökkenése arra kényszeríti a gazdákat, hogy még több földről pusztítsák ki a természetes növényzetet, tovább gyorsítva ezzel Brazília második legnagyobb biomjának, az Amazonas utáni Cerradónak a pusztulását, és akadályozva a természetvédelmi erőfeszítéseket.
„Új elemzésünk azt találta, hogy amikor a gazdák őshonos növényzetet irtanak a szója érdekében, az éghajlati hatások messze túlnyúlnak a megtisztított területeken” – közölte a Zero Carbon Analytics a kutatócsoport tanulmányának fő megállapításait részletező közleményében.
Brazília Cerrado régiója több mint 2 millió négyzetkilométeren terül el, ami a dél-amerikai ország területének mintegy 23 százaléka.
Fotó: Rosario Xavier, Pixabay
A Zero Carbon Analytics 2013 és 2023 között 840 cerradói önkormányzat szójatermelési, hozam-, export- és áradatait vizsgálta, valamint a csapadék- és szárazsági adatokat is elemezték.
Eközben a brazil Conab mezőgazdasági ügynökség 2008–2009-ig visszanyúló adatai szerint Brazília átlagos szójahozamai növekedést mutattak. Az új technológiák, köztük a GMO-vetőmagok és a jobb mezőgazdasági inputok használatának köszönhetően 2024–2025-re csaknem 38%-kal, hektáronként 3,62 tonnára emelkedtek.
„Elemzésünk nem tagadja, hogy a termelés nőtt” – mondta Joanne Bentley-McKune, a tanulmány szerzője, amelyet egy közgazdász lektorált. „Azt mutatja, hogy a termelés az éghajlati veszteségek ellenére növekszik.”
Ennyivel több szóját takaríthattak volna be, ha a technológiai fejlődés mellett az időjárás sem válik aszályosabbá, mutatott rá Bentley-McKune.
Brazília, a világ legnagyobb szójatermelője és -exportőre, valamint Kína egyik fő szójabeszállítója, várhatóan közel 178 millió tonnát takarít be a mostani szezonban.
