A kormány célja, hogy 2030-ra az összes kakaóbabot feldolgozva szállítsák külföldre. Elefántcsontparton a 2021–2025-ös nemzeti fejlesztési terv különös hangsúlyt fektet az ország természeti erőforrásaira. A regionális fejlesztés terén például célként fogalmazták meg a területi erőforrások és lehetőségek megfelelő és fenntartható hasznosítását.
A készülő 2025–2029-es fejlesztési terv még inkább fókuszál majd a mezőgazdasági termelékenység növelésére és az iparosításra, valamint a szerves anyagok újrahasznosítására. Ezen célkitűzések mentén alakultak a nemzetközi partnerségek, kakaómassza, kakaólé, valamint bioszén előállítására.
A kakaó betakarított termésének kétharmadát teszi ki a héj, annak tömege pedig a tízszerese is lehet a fermentált szárított babokénak. A héjat gyakran csak az ültetvényekben hagyják az enyészetnek. A bomlása során felszabaduló metángáz azonban a szén-dioxidhoz képest hússzor erősebb üvegházhatású gáz. Ennek az anyagnak a hasznosítására új üzleti modellt dolgoztak ki, bioszenet állítanak elő belőle.
Az elefántcsontparti miniszterelnöki hivatalon belül működik egy körforgásos gazdaságért felelős egység. Programjában az egyik kiemelt terület a gyorsan növekvő helyi gombatermesztés mellékterméknek számító gombatönk újrahasznosítása. Ehhez a fekete katonalégy lárváit vetették be, melyek lebontják a szedési hulladékot, a táplálkozásuk során keletkező, tápanyagban gazdag salakanyag pedig komposztként hasznosítható például zöldségtermesztésben. A leválasztott nagy mennyiségű rovarfehérje pedig állati takarmányozásra vagy gombatermesztésben dúsítóanyagként használható. Erre irányuló kísérleteket a MATE Kertészeti Intézetében is végeztek.
