„Munkánk az első lépés annak megértésében, hogy milyen biológiai következményei vannak a mikroműanyagoknak a haszonállatokra nézve” – mondta Daniel Brugger vezető kutató, a Helsinkiben működő Egyetem Társállat- és Monogasztrikus Termelésállat-táplálási tanszékének docense. „Sürgős szükség van in vivo vizsgálatokra, hogy jobban megértsük az állatok egészségére és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásokat, különösen mivel a globális műanyaggyártás tovább nő.”
A Helsinki Egyetem, a Zürichi Egyetem, a Hohenheimi Egyetem és a Müncheni Műszaki Egyetem közös kutatásának eredményei nemcsak arra világítanak rá, hogyan alakulnak át a mikroműanyagok a haszonállatok emésztőrendszerében, hanem arra is, milyen potenciális kockázatokat jelentenek az állategészség, a termelékenység és az élelmiszer-biztonság szempontjából. A tanulmány a Journal of Hazardous Materials folyóiratban jelent meg.
Fotó: Pavel Ivanov, Pixabay
Egy kontrollált laboratóriumi fermentációs rendszerben a kutatók tehénbendőből származó folyadékot erjesztettek szénával vagy árpával, valamint öt, mezőgazdasági környezetben gyakori mikroműanyag-típussal.
A kutatás fő megállapításai a következők:
- A vizsgált mikroműanyagok egyike sem maradt inert a bendőben; ehelyett kölcsönhatásba léptek a mikrobiális ökoszisztémával, megváltoztatva a fermentációt és a mikrobiális funkciókat.
- Jelenlétük következetesen csökkentette a kumulatív gáztermelést – amely a teljes fermentációs aktivitás egyik kulcsindikátora –, függetlenül a műanyag típusától, szemcseméretétől vagy dózisától.
- Az összes szárazanyag lebomlása nőtt a mikroműanyagok hozzáadásával, ami arra utal, hogy nemcsak a takarmány, hanem a műanyagtömeg egy része is lebomlott a fermentáció során, és a mikroműanyagok mérete is csökkent, ami növeli annak a kockázatát, hogy az állat szöveteibe is bekerül.
- Árpaalapú kísérletekben a mikrobiális aktivitás eltolódott: a stresszválaszokhoz kötődő fehérjék aránya nőtt, míg a szénhidrát- és aminosav-anyagcserében részt vevőké csökkent – ez a mintázat tipikusan mikrobiális stresszválaszra utal.
Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a mikroműanyagok megzavarják a normál mikrobiális anyagcserét, és nagy valószínűséggel legalább részben kisebb fragmentumokra bomlanak a bendőmikrobák hatására.
Következmények a mezőgazdaságra és az élelmiszer-biztonságra
A tanulmány fontos tudásbeli hiányt tölt be azzal kapcsolatban, hogy a mikroműanyagok hogyan viselkednek a haszonállatok emésztőrendszerében. Korábbi kutatások már megállapították, hogy a szennyezett talaj és takarmány miatt a haszonállatok is ki vannak téve a mikroműanyag-szennyezésnek. Eddig azonban nem volt világos, hogy ezek a részecskék változatlanul haladnak-e át a rendszeren, vagy kölcsönhatásba lépnek a mikrobiommal.
