A termőföld korlátos erőforrás, ami több oldalról is veszélyben van, mondta Nagy István. A megművelhető területek méretét csökkenti az iparosítás és a városok, utak terjeszkedése, a termőképessége pedig vészesen romlik, elsősorban a talajmikrobák sokféleségének és számának döbbenetes mértékű visszaesése miatt. A homokhátság most is félsivatagos terület, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy valamiképp megtartsuk a mezőgazdasági termelés lehetőségét.
Az új fejlesztéssel természetes anyagokkal lehet termővé tenni a talajt, javítani a vízmegtartó képességét.
A 21. század a mikrobiológia évszázada lesz, a vegyi anyagok mellé fölsorakoznak a mikrobák is a mezőgazdaságban. Meg kell ismertetni a gazdálkodókkal ezeket a hasznos baktériumokat, gombákat és algákat tartalmazó készítményeket és a jelentőségüket a talajélet megőrzésében. Az Agrárminisztérium bemutatóprojekteket tervez indítani azért, hogy megerősítse a gazdálkodók elhatározását a mikrobiológiai termékek használatára, hiszen bebizonyosodott, hogy az aszály ellen nem csak öntözéssel lehet védekezni.
A komplex talajkezelési technológia során három összetevő együttes hatására harmadával több víz maradhat meg a talajban.
Ennek nemcsak a növények látják hasznát, hanem a talaj mikroorganizmusai is, javul a talajélet, a talajszerkezet, jobban hozzáférhetők a tápanyagok.
Az első kísérletekben a VízŐr nevű természetes összetevőkből készült párolgáscsökkentő anyagot és egy vadonatúj hazai algakészítményt, az AlgaTert juttatták ki homoktalajra, amivel 15-24 százalékkal több vizet sikerült megőrizni hat héten át. Amikor a BaktoFil B10 baktériumtrágyát is hozzáadták a kezeléshez, 35 százalékra nőtt a vízmegtakarítás.
Kérdésünkre Daoda Zoltán, az Agro.Bio Kft. szakmai igazgatója elmondta, hogy szántóföldi növények esetében a vetéskor javasolt kipermetezni a készítményeket és egy kezelés átsegíti azokat a száraz időszakon. Szükség esetén a kezelés megismételhető, kisebb dózisban.
Évente kell mikroorganizmusokat juttatni a talajba és emellett a szerves anyagot is vissza kell forgatni, hangsúlyozta.
Magyarországon jelenleg körülbelül 400 ezer hektáron használnak a gazdák különböző talajbaktérium-készítményeket.
Kutasi Józseftől, az Albitech Kft. kutatás-fejlesztési vezetőjétől megtudtuk, hogy az új algakészítményt egy magyarországi barlangban talált talajalga tenyésztésével nyerik. Az alga átszövi a talaj felszíni rétegeit, ezáltal fizikailag tartja vissza a vizet. Hektáronként 5-10 liter algakészítményt javasolt kijuttatni, azután az egysejtű moszatok elszaporodnak a talajon.
Számítások szerint az új módszerrel több öntözővíz, energia és műtrágya takarítható meg, mint amennyibe a kezelés kerül.
