Fél évvel később, szeptemberben megkezdődött az állatok újratelepítése, amit egy újabb járványkitörést megakadályozandó beruházási projekt megvalósítása előzött meg. A telep talpra állításának folyamatáról Tóth Adél tulajdonost kérdeztük, aki azt is elmondta, milyen cél vezérelte, hogy a telepet újraindítsa.
A hatósági állatorvosi szolgálat a telep alkalmazottaival együtt végezte el a hozzávetőlegesen 1000 szarvasmarha leölését, majd utána az AlphaVet Kft. a telep hivatalos előfertőtlenítését. A Darnózseli Agrár Zrt. munkatársainak kétlépcsős rendszerben kellett elvégezniük az úgynevezett száraz, majd a nedves takarítást.
Ezután az AlphaVet Kft. szakemberei még kétszer lefertőtlenítették a teljes telepet, ami 20 napos várakozás után július 24-én felszabadult a járványügyi felügyelet alól. Az összességében háromszori fertőtlenítés költségét az állam finanszírozta, azonban a száraz és nedves takarítás költségeit (vegyszerek, munkaerő stb.) a Darnózseli Agrár Zrt. állta.
A kártalanítás összetevői
Eleinte csak a Bérgarancia Programon keresztül jutottak kártalanításhoz, ez az összeg kizárólag a bevétel nélküli cég dolgozóinak a bérét biztosította. A programhoz való csatlakozás meglehetősen rizikós volt, mert jogszabály szerint, aki innen igényel anyagi segítséget, az a NAV negatív adóslistájára kerülhet – a szabályozást pedig nem módosították úgy, hogy a ragadós száj- és körömfájás sújtotta telepek számára személyre szabott legyen. Az érintett telepek tulajdonosai a minisztériumnak még áprilisban jelezték azt is, hogy a Bérgarancia Programban igényelhető maximum 3 millió forintos összeghatárt néhány hónapon belül kimerítik, utána már nem tudnak bért osztani a munkavállalóknak a Program segítségével, ezért az igényelhető összeg felső határát meg kellene növelni. Ennek a kérésnek a tárca eleget tett novemberben, és
