Egy közelmúltban megjelent kutatás viszont talált valamit, ami segíthet kivédeni ezeket a kellemetlen, idővel akár veszélyessé váló reakciókat.
Ellentmondásosnak tűnhet, de rohanó világunkban mégis egyre több időt töltünk különböző ülőalkalmatosságokon. Részben kötelességből, részben olyan kikapcsolódási formák miatt, mint a tévénézés, a videójátékozás, az olvasás, stb. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy a fiatal felnőttek több mint fele legalább 6 órát (jellemzően inkább többet) tölt naponta üléssel. És az ülés alatt bekövetkező hatások nem kecsegtetnek semmi jóval.

Az ülés megbetegít
Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy az érrendszeri funkciók kicsiny mértékű (1%-os) csökkenése is a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának 13%-os növekedését vonja maga után.
Az ülőmunka tehát megnöveli számos krónikus egészségügyi állapot kialakulásának kockázatát, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a kardiometabolikus betegségeket, és a magas vérnyomást, valamint összefüggést mutat a bármilyen okból bekövetkező halálozással. A megszakítás nélküli, hosszan tartó ülés még az egyébként egészségesnek mondható fiatalok endotélfunkcióira is káros hatással van, nem csak az idősebb generáció tagjaira.
Mit (t)ehetnénk egészségünk védelmének érdekében?
Megelőző, illetve kompenzáló hatású, ha gyakran felállunk, és elmegyünk sétálni, lépcsőzni, ha rendszeres időközönként megmozgatjuk a lábainkat, valamint ha az ülést megelőzően futunk, vagy kerékpározunk. És milyen jó lenne, hogy ha már ilyen sok időt töltünk természetellenes helyzetben, egy székhez „láncolva”, legalább segíthetnénk magunkon azzal, amit közben elfogyasztunk.
Ha ehetnénk, vagy ihatnánk olyan védővegyületeket, amelyek biztosítják az optimális vérellátást alsó testfelünkben. Korábbi tanulmányok szerint a C-vitamin és a céklalé fogyasztása jótékony hatással lehet alsó végtagjaink érrendszeri funkcióinak védelmére 3 órás megszakítás nélküli ülés során. Ez is valami. De a Birminghami Egyetem kutatói abban reménykedtek, talán sikerül szélesíteni a jótevők palettáját.

A szigorú követelményrendszer alkalmazásával kiválasztott negyven fiatalembert fittségük mértéke szerint két csoportra osztották, lényegében azért, hogy ne csak önmagában a fitonutriens-bevitel hatásáról szerezzenek tudomást, hanem arról is, hogy ezen a területen a magasabb edzettségi szint párosul-e fokozottabb védettséggel.



