Szerző: Bidnay Petra

Ez a technológia az elmúlt években alapjaiban formálta át a hazai és nemzetközi agráriumot. A precíziós gazdálkodás terjedésével a gazdák már nem csupán a szemükre hagyatkoznak a táblák ellenőrzésekor, hanem olyan digitális eszközökhöz fordulnak, amelyek a látható fény tartományán túl is képesek információt gyűjteni.

A multispektrális kamerák a drónokra vagy műholdakra szerelve olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek segítségével a növényvédelem nemcsak hatékonyabbá, de környezetkímélőbbé is válik.

Hogyan működik?

A technológia lényege, hogy a növényekről visszaverődő elektromágneses sugárzást több, szűk spektrális sávban méri, így olyan élettani folyamatokba enged betekintést, amelyek a hagyományos megfigyelés számára rejtve maradnak.

A növények élettani folyamatai szorosan összefüggenek azzal, hogyan verik vissza a különböző hullámhosszú fényt. Míg az emberi szem csak a vörös, zöld és kék tartományt érzékeli, a multispektrális szenzorok látják a közeli infravörös (NIR) és a red edge tartományokat is. Amikor egy növényt stressz ér, a klorofilltartalma és a sejtszerkezete megváltozik.

Ez a változás már napokkal azelőtt jelentkezik a fényvisszaverődési mutatókban, hogy a sárgulás vagy a lankadás szabad szemmel láthatóvá válna, amit a gazda egy határszemle alkalmával észrevenne. Ez a korai diagnózis a modern növényvédelem mentőöve, hiszen a prevenció sokkal olcsóbb és hatékonyabb, mint a már kialakult károk kezelése.

A technológia leggyakrabban használt mutatóit a vegetációs indexek adják, amelyek közül a legismertebb az NDVI. Ez az index a vörös és a közeli infravörös fény arányát vizsgálja. A sűrű, egészséges lombozat elnyeli a vörös fényt és erősen visszaveri az infravöröset, míg a beteg vagy ritka állomány fordítva viselkedik. Az NDVI térképek segítségével a gazdák azonnal látják, mely területeken van szükség beavatkozásra.

A különböző műholdak segítségével a megfelelő csatornák letöltésével számos mutatót, indexet le tudunk generáltatni a táblánkról.