A liliomfák (Magnolia) nemzetségébe 45 fás szárú faj tartozik, többségük a Himalájában, Dél- és Kelet-Ázsiában, néhány faj Észak-Amerikában honos. Vannak köztük lombhullatók és örökzöldek, nyáron nyílók vagy még rügyfakadás előtt virágzók. Több fajukat vonták be a nemesítésbe, sok hibridjük és fajtájuk van kertészeti forgalomban.
Nálunk leginkább a nagyvirágú liliomfa (Magnolia x soulangeana) fajtáit ültetik, amely a tavasszal nyíló fehér liliomfa (Magnolia denudata) és a bíbor rózsaszínű virágú bíbor liliomfa (Magnolia liliiflora) kertészeti hibridje.
A fehér liliomfa Közép-Kína lombos erdeiben honos. Hazájában nagy tiszteletben tartják, hófehér virága a kínai virágszimbolikában a tisztaság jelképe, számtalan öreg famatuzsálem virít ma is a régi templom- és palotakertekben és pompázik festményeken, porcelánedényeken. Vastag szirma lisztben forgatva, kisütve kedvelt édesség.
A csillagos liliomfa (Magnolia stellata) különlegessége, hogy enyhén illatos virágainak 12-33 lepellevele van, melyek virágzáskor csillag alakban kiterülnek. Akár 6-7 méter magasra is megnő, de lehet többtörzsű cserje is. Őshazája Japán, alacsony hegyvidékeken, folyók, patakok közelében vagy párás hegyoldalakon él, 600 méter magasságig. Hazájában már évszázadok óta ültetik is, és sok szép fajtáját nemesítették ki. Népszerű hibridje a Loebner-liliomfa (Magnolia × loebneri), amely nagyobb cserje vagy keskeny koronájú, legfeljebb 9-10 méter magas fa. Március közepétől áprilisig nyíló pompás virágai 12, ritkán rózsaszínnel árnyalt, fehér, lapát alakú lepellevélből állnak. Számos szép fajtája van forgalomban, köztük a Gödöllőn is pompázó ’Leonard Messel’.
Ha ezekben a fenséges fákban szeretnénk gyönyörködni, érdemes márciusban felkeresni a MATE Gödöllői Botanikus Kertjét. A Kert 1959-es megalapításának az volt a célja, hogy a Gödöllőre költöző agráregyetem botanikaoktatását minél gazdagabb növényanyaggal segítse. A liliomfák gyűjteményének itt a legidősebb fái közel félszáz évesek, ezt bővítették több mint tíz éve újabb szép és változatos magnóliafajokkal és -fajtákkal. A közel félszáz fából álló gyűjtemény a 4,5 hektáros kert legpompásabb tavaszi látványossága.
Az öreg csősz
A magnóliák gödöllői gyűjteményét egy öreg „csősz”, egy vén vackorfa őrzi. Az ország egyik legidősebb és legnagyobb vadkörtefája, 2013-ban az Év Fája verseny győztese, 2014-ben az Európai Év Fája verseny ezüstérmese lett. Az öreg vadkörte (Pyrus pyraster) magányos óriás, mely termetével, több mint 3 méteres törzskörméretével, 18 méteres magasságával és közel 260 évesre becsült életkorával már messziről magára vonja a tekintetet. 1959-ben az öreg körtefa már itt állt.
Ezer fát ültettek el gödöllői birtokán, és ez a matuzsálem ma is él. Azt tartják, hogy a terebélyes vadkörtefa alatt fogalmazta meg Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, és Erzsébet királyné, Sisi is szívesen hűsölt lombjai alatt.
