Mára a „longevity” már nem csak egy életmód-kezdeményezés, hanem tudományterületek foglalkoznak a témával és arra jutottak, hogy a táplálkozás, a mozgás, az egészséges életmód, a jó stresszkezelő képesség és a szociális háló, valamint a társasági élet, sőt az eltervezett célok is meghosszabbítják az életet.
Kevés stressz
Az idősek általában azt mondják, hogy a hosszú élet titka a kiegyensúlyozott életmódban rejlik. Azt vallják, hogy fontos az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a stressz elkerülése és a jó közösségi kapcsolatok fenntartása. Amellett, hogy táplálkozásuk kiemelkedően fontos, a társas kapcsolataik és a társadalomban való aktív részvételük is kulcsszerepet játszik a hosszú élet elérésében.

A tudósok komplexebb válaszokat találtak erre a kérdésre. A genetika jelentős szerepet játszik az egyén hosszú életében, de úgy vélik, hogy életmódunk és környezeti tényezők is sokat számítanak. A kutatások arra utalnak, hogy a helyes táplálkozás, rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése (passzív formában is), a mérsékelt alkoholfogyasztás és az egészséges testsúly fenntartása mind hozzájárulhatnak a hosszabb élethez.
Az emberi kapcsolatok is élethosszabbító hatásúak
A kutatók azt is vizsgálják, hogy vannak olyan közösségek, ahol az emberek hosszabb ideig élnek az átlagosnál. Egy ilyen példa a japán Okinawán található népcsoport. Az Okinawa-szigeteken élő emberek körében az átlagéletkor rendkívül magas. Az okinawaiak életmódbeli szokásai között érdemes megemlíteni az egészséges étrendet, amely magában foglalja, hogy sok halat, zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, és rendszerint mérsékelt mennyiségű kalóriát tartalmazó ételeket.
Az okinawaiak hagyományosan sokat mozognak, rendszeresen részt vesznek a közösségi tevékenységekben, és tisztelik az időseket. Ez utóbbi is nagyon nagy szerepet játszhat a várható élethosszban, hiszen nem mindegy, hogy egy idős emberre számítanak, tisztelik, vagy mellőzik. A mellőzöttség érzése a depresszió kialakulásához is vezethet és a lelki problémák előbb-utóbb testi tüneteket is produkálnak.
Kevesebb kalória és határok közé szorított étkezési időszak
Visszatérve a táplálkozáshoz a kisebb kalóriabevitel mellett az egészség megőrzésében nagy szerepet játszhat a táplálkozási időablak is. A táplálkozási időablak, más néven időkorlátozott étkezés, egy olyan táplálkozási módszer, amely meghatározott időkereten belül korlátozza az étkezést. Ez a módszer egyre népszerűbbé válik a fogyás és az egészség javítása iránt érdeklődők körében.
A táplálkozási időablak lényege az, hogy egy adott időkeretben korlátozzuk az étkezéseinket, és a nap többi részében nem fogyasztunk semmilyen kalóriát tartalmazó ételt, vagy italt. A leggyakoribb táplálkozási időablakok az 8/16 és 12/12 arányban történnek, azaz például 8 órát lehet enni, majd 16 óráig nem fogyasztunk semmit, vagy 12 órát enni, majd 12 órát szüneteltetni az étkezést.
Ennek az időkorlátozott étkezésnek számos előnye lehet. Egyrészt lehetővé teszi a testnek, hogy hatékonyabban felhasználja a táplálékot, és javítja az anyagcserét. Emellett segíthet a testsúly kontrollálásában és a fogyásban, mivel kevesebb kalóriát fogyasztunk el, és csökkentheti a napi kalóriabevitelt, ha kevesebb idő áll nyitva az étkezésekre. A táplálkozási időablak hatására javulhat a vércukor és inzulinszint szabályozása, csökkenhet a krónikus gyulladás szintje és javulhat az emésztés.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a táplálkozási időablak alkalmazása nem alkalmas mindenki számára. Az egészségügyi problémákkal küzdőknek, például a cukorbetegeknek vagy az étkezési rendellenességekben szenvedőknek ajánlott előzetesen konzultálni orvosukkal vagy táplálkozási szakértővel, mielőtt alkalmazzák ezt a módszert. Emellett fontos, hogy az időkorlátozott étkezést megfelelő táplálkozással és a test tápanyagszükségleteinek megfelelő élelmi anyagok bevitelével kombináljuk.
Preventív szemlélete hangsúlyos, mert az életmód, a táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stresszkezelés révén az öregedési folyamatok lassulnak. A tudatos életmód magában foglalja a minőségi alvást, a táplálékkiegészítők használatát és a tudatos öregedést Az anti-ageing pedig gyakran kapcsolódik a ráncok csökkentésén túlmutató, sejtszintű öregedésgátláshoz.






