Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egy frissen megjelent tanulmányt értelmeznek és levonják a következtetéseket: elhagytuk ezt a kényelmes, stabil tartományt, és olyan éghajlati állapot felé haladunk, amelyhez hasonlót a bolygó sokmillió éve nem tapasztalt – írja a masfelfok.hu.

A Föld éghajlatáról sokféle közvetett információ áll rendelkezésre: például a fák évgyűrűi, vagy az antarktiszi és grönlandi jégfuratok. Mindezek alapján akár 65 millió évre visszamenően rekonstruálható a globális átlaghőmérséklet.

Három különböző időléptéket összekapcsoló ábrán jól látható, hogy Földünkön voltak már a mainál sokkal melegebb időszakok is, melyek akár 10-15 fokkal is meghaladták a jelenlegi átlaghőmérsékletet. Ha a múltra vonatkozó görbék mellé tesszük a jövőbeli forgatókönyveket 2300-ig, akkor a jelenlegi kibocsátási pályán sosem látott gyorsasággal, mindössze kétszáz év alatt olyan hőmérsékleti szintekre érhetünk, amelyek utoljára nagyjából 40 millió éve, az ún. „forró Föld” időszakában fordultak elő. Akkor gyakorlatilag nem léteztek jégtakarók, a tengerszint pedig több tíz méterrel magasabb volt a mainál.

Nem arról van szó, hogy „melegebb lesz, de volt már ilyen”. Hanem arról, hogy kilépünk abból a klimatikus tartományból, amelyre a mezőgazdaság, az infrastruktúra és az ökoszisztémánk is alapszik.

A 1,5 °C már a küszöbön

A gyorsuló felmelegedés miatt a 1,5 °C tartós átlépése már három éven belül  bekövetkezhet. Különösen aggasztó, hogy a melegedés üteme folyamatosan nő: a modern műszerekkel mért idősorban megjelenő tartós melegedés kezdetétől, 1970-től 0,19 °C/évtized volt, az elmúlt tíz évben 0,41 °C/évtized körülire nőtt.

A klímamodellezők jól tudják, hogy a modellek nem riogatnak, hanem az éghajlati rendszert irányító fizikai folyamatokat igyekeznek leírni. Ha a valóságban a Föld gyorsabban melegszik, mint amit az eddigi modellek jeleztek, az nem a tudomány cáfolata, hanem annak jele, hogy bizonyos visszacsatolásokat – például a levegőminőség-javuláshoz, azaz az aeroszolcsökkenéshez kötődőket – eddig alábecsültek.

Szén-dioxid és hőmérséklet szoros kapcsolata

A modernkori (1850 utáni) globális hőmérséklet és a légköri CO₂-koncentráció adatai egyértelműen erős összefüggést mutatnak: a pontok szinte egy egyenes mentén sorakoznak. Jelenleg 425 ppm körüli a globális átlagkoncentráció, ez a magas szint legalább kétmillió éve nem fordult elő.

Ha a jégfuratmintákból és izotópelemzésekből nyert többmillió éves hőmérsékleti és szén-dioxid-koncentráció idősorokat egymás mellé tesszük, a kapcsolat minden földtörténeti korban fennáll: magas CO₂ mellett magas hőmérséklet jellemző. Habár az éghajlati rendszeren belüli ezen összefüggéshez képest jelenleg inkább kissé alacsonyabb a globális átlaghőmérséklet, mint amit a CO₂-szint indokolna, de már csak évtizedek kérdése, és elérhetjük a forró Föld korszak értékeit – a fizikai törvényeken alapuló modelljeink egyértelműen ezt jelzik.