Egy austini szövetségi bíróság nemrég megsemmisítette azt a texasi szabályozást, amely kötelező, hangsúlyos figyelmeztető feliratokat írt volna elő a növényi alapú „húshelyettesítő” termékeken.
A döntés értelmében nem bizonyított, hogy a fogyasztók összetévesztenék a „zöldségkolbász” vagy „növényi alapú burger” megjelölésű termékeket a hagyományos húskészítményekkel, ezért az előírás aránytalanul korlátozná a vállalkozások véleménynyilvánítási és tájékoztatási szabadságát.
A döntés az Egyesült Államokban alkotmányos alapokon nyugszik, mivel a bíróság az első alkotmánykiegészítésben rögzített szólásszabadság és vállalkozási szabadság sérelmét látta a szabályozásban.
A bíróság érvelése szerint önmagában az olyan kifejezések használata, mint a „burger”, „steak” vagy „kolbász”, nem minősül megtévesztőnek, ha a csomagolás és a jelölés egyértelműen feltünteti a növényi eredetet.
A határozat gyorsan visszhangra talált Európában is.
Az európai növényi fehérjeipar képviselői úgy értékelik, hogy az ítélet megerősíti azt az álláspontot, miszerint a fogyasztók ma már kellően tájékozottak és tudatosak ahhoz, hogy különbséget tegyenek a termékkategóriák között.
Szerintük a megszokott, formára vagy elkészítési módra utaló megnevezések – például „burger” vagy „kolbász” – elsősorban kulináris orientációt szolgálnak, nem pedig az alapanyag eredetére utalnak, így nem torzítják a vásárlói döntést, amennyiben a növényi jelleg világosan és jól láthatóan szerepel a címkén.
Brüsszeli alku a „húsos” kifejezésekről
Az ügy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa közötti háromoldalú egyeztetések részeként került napirendre, a közös piacszervezési rendelet (CMO) felülvizsgálata kapcsán.
A Bizottság ezzel szemben szűkebb körű korlátozást javasol, amely elsősorban a „hús” szó, valamint az állatfajra utaló megnevezések – például „marha”, „csirke”, „szárny” vagy „karaj” – használatát érintené.
