Az év első két hónapja nem kényeztette el a gazdálkodókat csapadék tekintetében, mindehhez pedig több évtizede nem látott magas téli hőmérséklet társult. Azóta kárpótolta ugyan a gazdákat a természet, de szerencsére az elmúlt esztendő utolsó két hónapja is bővelkedett csapadékban, és mivel a talajok nem voltak átfagyva, a bőséges nedvesség akadálytalanul képes volt beszivárogni a mélyebb rétegekbe.
Ahol a talaj felszíne kellőképpen kiszáradt, ott a kerti munkáknak nincs akadálya. Az ősz és a tél folyamán fölásott talajt a kiszáradás és a nedvesség elpárolgásának elkerülése érdekében minél előbb egyengessük el.
Szerves trágyát csak abban az esetben szórjunk ki, ha az földdé érett állapotban van, máskülönben több kárt teszünk vele, mint hasznot.
A megérett komposztot szintén csak ilyen állapotban szórjuk ki a kert talajára, és dolgozzuk be. A tápanyag-visszapótlás másik eszközeként most még kiszórhatóak a komplex műtrágyák, lehetőleg klórmentes változatban, mert a növények többsége érzékeny a fölszabaduló klórra. Sok kerttulajdonos használ tápanyag-visszapótlás gyanánt és a talaj mikrobiális életének serkentésére, szervesanyag-bontásra baktériumtrágyákat. A gyors talajélet-serkentés beindulásához
meg kell várni, amíg a talajhőmérséklet öt centiméteres mélységben meghaladja a 8-10 °C-ot,
valamint a műtrágyázás és a talajélet serkentésére szolgáló készítmények kijuttatása között legalább két hétnek el kell telnie. Az ősszel elvetett és áttelelt növények (fokhagyma, vöröshagyma, saláta, spenót) talaját a téli csapadék összeiszapolta, ezért a levegőztetés érdekében minél előbb lazítsuk föl. Egyúttal a telet átvészelő gyomnövényeket (veronika, árvacsalán, egynyári perje, aggófű) távolítsuk el a sorokból. A megtisztított veteményre most szórjuk ki az első fejtrágyát, lehetőleg a talajba bedolgozva, máskülönben nagyok lesznek a nitrogénpárolgási veszteségek.
A március első napjaiban lehullott eső miatt az őszibarack tafrinás levélfodrosodása számára rendkívül kedvező feltételek alakultak ki.
A rügypikkelyek közé a kórokozó szaporítóképleteit ilyenkor könnyedén bemossa az eső.
A kórokozó számára kimondottan kedvező a hűvös és csapadékos idő, pont olyan, amilyen március első napjaiban uralkodott. Nem véletlenül hívják a betegséget népies nevén dérgombának. Az őszbarack rügyei már gyapjas állapotban vannak, ami azt jelenti, hogy fokozottan fogékonyak a fertőzésre. Az őszibarackfajták között nagy a különbség, a Champion például eléggé tolerálja a tafrinát, a nektarinok és a sárgahúsú típusok viszont fokozottan érzékenyek rá. Ha még nem történt meg az őszibarack metszése, akkor is permetezzük le a fákat réztartalmú gombaölő készítménnyel, bőséges lémennyiséggel.
