Jelenleg két meghatározó betakarítógéppel dolgoznak Nyugat-Európa nagyobb gazdaságaiban, amelyek a nagyüzemi fehérspárga-termesztés technológiai alapját adják. Mindkét gép a fóliás, bakhátas művelésre optimalizált, de működési elvük alapvetően eltér.
Betakarítógépek
Az úttörőnek számító Cerescon Sparter technológiájának lényege a föld alatti érzékelés. A szenzorok átlátnak a bakhát talaján, és érzékelik a sípokat, mielőtt azok áttörnék a felszínt. Ez garantálja a legmagasabb minőségű, tökéletesen fehér spárga betakarítását. Előnye, hogy rendkívül kíméletes a sípokkal, de a gép súlya és a komplex robotkarrendszer magas karbantartási igényt és komoly tőkebefektetést kíván.
A Nyugat-Európában legelterjedtebb nagyüzemi megoldás, az AVL Compact S1550 gépe ugyanakkor a folyamatos vágási technológiára épít. Ugyancsak szenzorokkal dolgozik, de a mechanikája egyszerűbb és gyorsabb. Munkatempóját egy szabadalmaztatott forgó vágóegységnek köszönheti, amely nem áll meg a vágáshoz, hanem menet közben, egy gördülékeny mozdulattal emeli ki a spárgát. Egyetlen S1550-es gép akár 15-25 munkás teljesítményét képes kiváltani, ami napi 24 órás üzemben 15-20 hektár betakarítására teszi alkalmassá. Jelentős különbség a két gép között a méret: az AVL gép „compact” jelzője nem véletlen: könnyebb, mint a Cerescon, kisebb a talajtaposás, és mechanikailag megbízhatóbbnak bizonyult a sáros, nehéz tavaszi körülmények között.
Emellett olyan technikai akadály is felmerül, amit Jens Vetter, az ország legnagyobb fehérspárga-gazdaságának vezetője említett. Tapasztalatai szerint, náluk a betakarítás gépesítése kivitelezhetetlen, mivel a csengelei futóhomok szerkezete miatt a jelenleg piacon lévő gépek menthetetlenül elakadnának a sorok között.
Robotplatformok
Az elmúlt évek mesterséges intelligencia és robotizációs forradalma a spárgaágazatban is változást hozott. A robusztus, nehéz betakarítógépekkel szemben megjelentek a kisméretű, 40-50 kilós, autonóm robotplatformok – mint a brit AutoPickr (Gus) vagy a Muddy Machines (Sprout) –, amelyek már költséghatékonyabb, tisztán elektromos hajtású és fejlett AI-vezérelt megoldást kínálnak a termelőknek. Működésük közben számítógépes látást alkalmaznak. A nagyfelbontású kamerák és az algoritmusok felismerik a síp vastagságát és hosszát, és csak a piaci igényeknek megfelelőt vágják le. Ezeknek a robotoknak a legnagyobb fegyvere a többcélúság, míg a nagy betakarítógépek a szezon után tíz hónapot kihasználatlanul állnak, addig az AutoPickr robotkarja lecserélhető. A spárgaszezon után mehet a szőlőbe zöldmunkát vagy UV-kezelést végezni, de létezik dísznövénykertészetben nárciszszedésre cserélt robotkar is.
A könnyű robotplatformok optimális munkavégzési kapacitása egységenként 2–5 hektár. Ez a megközelítés jelentős üzembiztonsági előnyt kínál a monstrumokkal szemben: míg egyetlen nagy teljesítményű gép meghibásodása a teljes gazdaság betakarítását azonnal leállítja, egy öt robotból álló flotta esetén egy esetleges műszaki hiba csupán a kapacitás 20%-át érinti. Frei Attila, a For-TESZ szakembere szerint a kiállításokon megtekintett robotmegoldásoknak még néhány év kell, mire teljesen kiforr a technológia.
Érdekes az AutoPickr üzleti modellje is, amelyben a robotikát szolgáltatásként kínálja. Ebben a konstrukcióban a gazda nem tulajdonosa a gépnek, hanem bérleti díj vagy teljesítményalapú elszámolás keretében használja azt, így a költségek közvetlenül a betakarítási szezon üzemi kiadásaihoz igazodnak. Ez a megközelítés nemcsak a technológiai avulás ellen védi a termelőt, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a robotizáció ne kockázatos befektetés, hanem azonnal megtérülő, skálázható szolgáltatás legyen a kertészetek számára. A 2024-2025-ös sikeres szántóföldi tesztek után idén az AutoPickr (Gus) 2026-ra jutott el a kereskedelmi bevezetésig, kíváncsian várjuk az eredményeket.
