A paradicsom bronzfoltosság vírusnak vagy paradicsom foltos hervadás vírusnak is nevezett TSWV (tomato spotted wilt virus) nagyon veszélyes növényi vírus, világszerte számos dísz- és zöldségnövényt fertőz meg, köztük a paradicsomot és a paprikát.
A fertőzött növényeknek nemcsak a hozama csökken, de a foltos termések eladhatatlanná is válnak; így jelentős gazdasági veszteségeket okozhat a termesztőkörzetekben, Magyarországon sincs ez másként. Hagyományosan rezisztens fajtákkal és a vírusvektorok elleni védekezéssel lehet a TSWV ellen leghatékonyabban védekezni, jó pár éve léteznek már rezisztens paprika- és paradicsomfajták a választékban. És egy ideje már az is téma, hogy léteznek rezisztenciatörő törzsei a TSWV-nek.
A németországi Leibniz Intézetek hálózatába tartozó mikroorganizmus- és sejtkultúra-gyűjtemény (DSMZ) növényi vírusokkal foglalkozó részlege, az olasz nemzeti kutatási tanács (CNR) és a BASF-Nunhems Italy kutatói által nemrég a Virology című szakfolyóiratban publikált tanulmány azonban új forgatókönyvet vázol fel.
„Mivel a paradicsom és a paprika TSWV-vel szembeni rezisztenciája különböző rezisztenciagénekre épül, a két növénykultúra váltogatása hosszú ideig biztonságos és fenntartható módszernek számított a rezisztenciatörés kockázatának minimalizálására. Kutatásunk most azt mutatja, hogy léteznek olyan TSWV-törzsek, amelyek képesek legyőzni mindkét növényfaj rezisztenciáját” – magyarázta dr. Paolo Margaria, a DSMZ kutatója.
Hogyan hat ez a gyakorlatra?
Az új kutatási eredmények azt mutatják, hogy bizonyos termesztéstechnológiai gyakorlatok – mint például a rezisztens fajták felváltva termesztése vagy a rezisztens paradicsom- és paprikafajták egyidejű termesztése egymás közvetlen közelében akaratlanul is elősegíthetik az agresszívebb vírusvariánsok szelekcióját és terjedését. Ezt a forgatókönyvet már megfigyelték Olaszországban, és más régiókra is érvényes lehet világszerte.
Különösen ajánljuk a TSWV kettős rezisztenciatörő törzseinek szisztematikus szűrését minden olyan helyen, ahol a paradicsomot és a paprikát egymás közvetlen közelében termesztik. A folyamatos megfigyelés döntő fontosságú, hogy csökkenteni lehessen az új vírusvariánsok terjedésének kockázatát és az okozott károkat”, foglalja össze Paolo Margaria.
Szentesen is téma a rezisztenciatörés
A TSWV vírus Magyarországon is általánosan jelen van egy ideje, a védekezés alapja a rezisztens fajták ültetése. Azonban az „első generációs” rezisztens fajták, amelyekben egy rezisztenciagénen alapul az ellenállóság, már nem jelentenek megbízható védelmet, mert nagyon hamar kialakult a rezisztenciát áttörő vírustörzs. Ahogy egy korábbi szakmai konferencián elhangzott, már Szentesen is találtak áttörő variánst, ami nem volt azonos a Spanyolországban talált törzzsel.
A több, poligénes öröklődésű rezisztencia beépítése bonyolult, időigényes nemesítési folyamat, a jelenleg alkalmazott nemesítési eljárásokkal legalább 10, de akár 15 évet is igénybe vehet (ez lerövidülhet a molekuláris, biotechnológiai módszerek fejlődésével).
Mindkét, az eredeti és az ún. áttörő vírustörzs párhuzamosan jelen van, így a ma alkalmazott rezisztenciagén nem mindig ad védelmet (Kertészet és Szőlészet 2024/30.). Ezt bonyolíthatja tovább a németországi kutatók által publikált újdonság, a paprika és a paradicsom rezisztenciáját egyaránt áttörni képes törzs.
