A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kutatói 20 egészséges felnőttet vizsgáltak, akik egy 7 napos meditációs elvonuláson vettek részt.
A programot Joe Dispenza, D.C., idegtudományi oktató és csontkovács vezette. A kutatók funkcionális MRI segítségével vizsgálták az agyi aktivitást az elvonulás elején és végén, és több szinten is változásokat találtak.
Mérhető változások már egy hét alatt
A kutatás szerint a meditáció hatására változás történt az agyi aktivitásban, az anyagcserében, az immunrendszer működésében, valamint a fájdalomérzékelés szabályozásában is.
Az agy „csendesebb”, hatékonyabb működése
A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy csökkent az agy azon területének aktivitása, amely a mentális „zaj” és gondolati rendetlenség tárolásáért felel. Ez a kutatók szerint hatékonyabb agyműködéshez vezethet.
Ezzel párhuzamosan a meditáció fokozta a neuroplaszticitást is, vagyis az agy tanulási és alkalmazkodási képességét. A résztvevők természetes fájdalomcsillapító rendszere is aktívabbá vált, az endogén opioidok szintjének növekedésével.
A test és az agy közös változásai
A kutatók genetikai és molekuláris szinten is változásokat figyeltek meg, amelyek az idegi pályák működését segíthetik. A vizsgálat szerint a meditáció nemcsak az agyra, hanem az egész szervezetre hat.
A kutatás egyik érdekessége, hogy a megfigyelt agyi mintázatok hasonlítottak a pszichedelikus szerek által kiváltott állapotokhoz. A kutatók szerint bizonyos meditációs állapotokban olyan „misztikus élmények” és idegi kapcsolódási mintázatok jelenhetnek meg, amelyek korábban főként pszichedelikus anyagokhoz voltak köthetők.
„A gondolatok is nyomot hagynak a biológián”
A kutatás vezetői szerint az eredmények arra utalnak, hogy a tudatos figyelem, a hiedelmek és a gyakorlott mentális technikák mérhető biológiai változásokat idézhetnek elő.
A kutatók hangsúlyozzák: az eredmények azt mutatják, hogy a tudatos élmény és a fizikai egészség szorosan összekapcsolódhat, és a meditáció egy lehetséges eszköz lehet ennek a kapcsolatnak a befolyásolására.
