0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. április 30.

Tej vagy hús? Mi legyen a kettős hasznosítású norvég vörös szarvasmarhával?

A norvég vörös szarvasmarha tenyésztése válaszút előtt áll: a tejtermelés növelése genetikai szinten ronthatja a húsminőséget. Egy friss kutatás szerint a kettő közötti egyensúly kulcsfontosságú lehet a jövő fenntartható állattenyésztésében.

A tej- és hústermelés közötti egyensúly régóta központi kérdés a kettős hasznosítású szarvasmarha-tenyésztésben, de a legújabb genetikai vizsgálatok szerint ez a kapcsolat jóval összetettebb, mint korábban gondolták. A sciencedirect.com-on olvasható átfogó tanulmány a norvég vörös szarvasmarha állományában elemezte, hogyan függ össze a tejtermelés, a vágóérték és a testméret genetikai háttere.

norvég vörös szarvasmarha
Norvég vörös szarvasmarha bika (Wikimedia Commons/Apple farmer)

Bár ez a fajta hazánkban kevésbé ismert, korábban itt irtunk róla, és genetikai vizsgálata általános tanulságokkal is szolgál. A kutatás több mint 18 ezer tehén és közel 42 ezer bikaborjú adatain alapult, és 11 különböző tulajdonságot vizsgált. Ezek között szerepeltek a vágott test jellemzői, a 305 napos tejtermelési adatok, a testméret, valamint a borjak növekedési mutatói. Az eredmények szerint számos tulajdonság közepes vagy magas örökölhetőséget mutatott, ami azt jelzi, hogy genetikai szelekcióval hatékonyan befolyásolhatók.

Norvég vörös szarvasmarha (Wikimedia Commons/Lucinda Morgan)

A tejtermelés a húsminőség rovására megy

A legfontosabb megállapítás ugyanakkor az volt, hogy a tejtermelési tulajdonságok és a húsminőség között kedvezőtlen genetikai kapcsolat áll fenn.

Minél intenzívebb a tejtermelésre irányuló szelekció, annál inkább romolhatnak a vágási tulajdonságok, például a húsformák vagy a zsírfedettség. Ez a negatív korreláció egyes esetekben kifejezetten erősnek bizonyult.

Ezzel szemben pozitív kapcsolat mutatkozott a tehén vágóértéke és az utódok növekedési teljesítménye között. Azok az állatok, amelyek jobb húsparaméterekkel rendelkeztek, nagyobb valószínűséggel adtak gyorsabban növekvő borjakat.

Norvég vörös szarvasmarha (wikimedia Commons/ThorRune)

A testméret szintén kulcsszerepet játszik a rendszerben. A nagyobb testtömegű egyedek általában jobb vágóértéket mutattak, ugyanakkor több takarmányt igényelnek. Ez azért jelent kihívást, mert az északi tenyésztési programokban egyre nagyobb hangsúlyt kap a takarmány-hatékonyság, amely gyakran kisebb testméretű állatok irányába tolja a szelekciót.

Csak az aranyközépút: tej, hús, takarmány

A kutatás rámutatott arra is, hogy a jelenlegi tenyésztési indexek – például a takarmánymegtakarítást előtérbe helyező mutatók – nem feltétlenül veszik figyelembe a húsminőséget. Ez hosszabb távon kedvezőtlen irányba befolyásolhatja a vágóértéket, ha a szelekció kizárólag a tejtermelésre és hatékonyságra koncentrál.

A bikaborjak növekedési tulajdonságai viszonylag függetlenek maradtak az anyák tejtermelésétől, ami lehetőséget ad arra, hogy a két irány külön kezelhető legyen a tenyésztési stratégiákban. Ez fontos rugalmasságot biztosíthat a gazdaságok számára.

(Fotó: MMG Archív)

Az eredmények alapján egyértelmű, hogy a jövő tenyésztési programjainak komplexebb megközelítésre van szükségük. A tej- és hústermelési tulajdonságok együttes figyelembevétele nélkül fennáll a veszélye annak, hogy az egyik javítása a másik rovására történik.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint a fenntartható szarvasmarha-tenyésztés kulcsa a kiegyensúlyozott genetikai szelekció lehet. Ennek során nemcsak a tejhozamot és a takarmány-hatékonyságot, hanem a húsminőséget és a testméretet is integráltan kell kezelni.

A tanulmány teljes terjedelmében elolvasható a sciencedirect.com-on
Forrás: sciencedirect.com
·Mizsei Károly
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti, az agrárszakmai tartalmak készítésébe nem kontárkodik bele, ezt meghagyja szakértő kollégái számára.