Az esemény első részében Potori Norbert, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) igazgatója elemezte a makrogazdasági és piaci környezetet, majd az ágazat meghatározó szereplői vitatták meg a terménypiac, a bioüzemanyag-ipar, a takarmányozás és az állattenyésztés aktuális kihívásait.
Potori Norbert előadásában hangsúlyozta: az agrárgazdaság helyzetét ma már nem lehet kizárólag mezőgazdasági oldalról értelmezni. A geopolitikai feszültségek, az energiaárak, az infláció és a fogyasztás visszaesése egyaránt meghatározzák a termelők lehetőségeit.
A kőolajár alakulása közvetlenül hat a logisztikai és tranzakciós költségekre, miközben az infláció miatt a kamatlábak csökkentése is lelassult. A bizonytalan gazdasági környezetben a fogyasztók óvatosabbá váltak, különösen az Európai Unióban, ami a kereslet lanyhulásához vezetett.
Kiemelte az árfolyammozgások jelentőségét is. Az amerikai dollár 2025 januárja óta több mint 13 százalékkal gyengült, miközben a forint erősödött. Ez az exportversenyben komoly hatással bír: ha az Európai Unió harmadik országokba exportál, a közösségi termékek közel 24 százalékkal drágábbnak számítanak árfolyamhatás miatt.
A gabonapiaci helyzetet elemezve Potori Norbert rámutatott: a fizikai piacokon korábban meglévő 30–40 euró/tonnás árverseny gyakorlatilag eltűnt. A búza, a kukorica és az árpa esetében ugyan jelentős készletek állnak rendelkezésre a fő exportőr országoknál, ugyanakkor több fontos termelő régióban terméskiesés várható. Az EU-ban búzából mintegy 8 százalékos visszaesést prognosztizálnak, miközben Oroszország és Ukrajna termelése is időjárási és geopolitikai kockázatoknak van kitéve.
A kukorica csökkenőben van
Kukoricából az Európai Unióban történelmi mélypontra süllyedt a vetésterület: 8 százalékos csökkenés várható, Franciaországban például 190 ezer hektárral vetettek kevesebbet. Ez rekordközeli importigényt eredményezhet az EU-ban, miközben a szállítási költségek tovább emelkednek. Árpa esetében szintén jelentős, 9 százalék körüli csökkenést várnak.
Az állattenyésztési piacok sem mutatnak kedvező képet. Potori Norbert előadása szerint a sertéshús-előállítás globálisan csökkenhet, ugyanakkor a piacot továbbra is jelentősen befolyásolják a kínai vámintézkedések, a brazil export és az európai feldolgozói készletek.
A tejágazatban az uniós átlagárak közel 19 százalékkal alacsonyabbak az egy évvel korábbinál. Magyarországon a tej önköltsége literenként 184 forint körül alakul, miközben a felvásárlási ár csak 154–155 forint, amelyhez ugyan társul közvetlen támogatás, de az ágazat jövedelmezősége így is súlyosan romlik.
