0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. december 4.

130 erdélyi dolgozó hiányzik Magyarország legnagyobb spárgaültetvényéről

Képtelenség egyik pillanatról a másikra beugrókkal pótolni egy rutinos spárgaszedő brigádot. Pedig a piac az előzetes sejtések ellenére nem omlott össze, sőt pompás áron lehet eladni, amit le sikerül szedni – mondta el kérdésünkre Jens Vetter, a csengelei Vetter Hungary Kft. ügyvezetője.

A határok lezárása miatt kényszerűen otthon maradt idénymunkásokat nagyon sok helyen hiányolják, de a legjobban talán mégis a spárgaföldeken.

Roppant nehéz, ugyanakkor sok gyakorlatot is igénylő munka a spárgaszedés,

képtelenség egyik pillanatról a másikra beugrókkal pótolni egy rutinos brigádot. Pedig a piac az előzetes sejtések ellenére nem omlott össze, sőt pompás áron lehet eladni, amit le sikerül szedni – mondta el kérdésünkre Jens Vetter, a csengelei Vetter Hungary Kft. ügyvezetője.

Magyarország legnagyobb spárgatermesztő gazdaságának vezetőjét mi másról kérdeztük volna, mint arról, hogy az Európa-szerte bevezetett karantén miatt feje tetejére állt világban miként tudják tervezni a szezont, hogyan befolyásolja a kialakult helyzet egyrészt a munkaszervezést, másrészt az értékesítést.

„Vártunk 130 erdélyi vendégmunkást, már megvolt velük a megállapodás, rutinos spárgaszedőkről van szó, lehetetlen őket pótolni” – kezdte Jens Vetter. Most néhány, már a karantén előttről itt maradt dolgozón kívül olyanokra számíthatnak, akik innen utaztak volna Nyugat-Európába idénymunkát vállalni, de itthon ragadtak.

„Nagyon megemeltük a szedésért kínált bért, 30%-kal többet adunk, de mégsem jöttek annyian, mint szerettük volna, ezért a szedésre váró területet is 30%-kal csökkentettük”

– vázolta fel az ügyvezető, hogyan fogtak hozzá a válságmenedzseléshez. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egy 30 hektáros öreg ültetvényrészről – amelyet amúgy az idén szedtek volna utoljára, és a korai szedéshez már elő volt készítve, rajta voltak a fóliák a bakhátakon – ledarabolták a bakháttakaró fóliát és szétszántották a bakhátakat. Így az eredetileg tervezett 100 helyett csak 73 hektárról fognak szedni az idén spárgát – illetve kineveztek még tartaléknak egy hathektáros fiatal ültetvényrészt, hogy ha minden jól megy, az emberek is bírják és kereslet is van rá, akkor azon felhúzzák a bakhátakat és a szezon második felében még tudják szedni.

Mert kérdés most még, hogy mennyire fogják bírni az emberek, akiknek a nagy része alapvetően nem spárgaszedő, és most találkozik először ezzel a munkával, amiről első ránézésre talán nem látszik, hogy olyan nehéz – ahogy Jens Vetter fogalmaz –, mint a favágás. Amúgy meglátszik már a környéken a munkanélküliség, csarnoki munkára például túljelentkezés van, mondta.

Arra a kérdésre, hogy hasznát vennék-e egy jól működő idénymunka-közvetítő portálnak, azt válaszolta az ügyvezető, hogy jelenleg megvan a csapatuk, a szedésből kivett 30 hektárt pedig már úgysem tudják visszaállítani, tehát

nem keresnének ilyen úton dolgozókat. Sokkal nagyobb hasznát vennék annak, ha beengednék az országba a jól bevált erdélyi brigádjukat.

A szedés egyébként március utolsó, április első napjaiban kezdődött, de az időjárás miatt elég vontatottan halad, sok spárgát ki is kell sajnos dobni, mert megfagyott. Pedig a piac jó, az árak pompásak, húsvét előtt 8 eurót, húsvét után 6 eurót fizettek az áru kilójáért (a Vetter Hungary Kft. ebben az időszakban belföldi piacra még nem értékesít, Németországba és Svájcba kerül a csengelei spárga).

„Féltem, hogy az éttermek bezárása miatt nem kell majd a spárga, de kiderült, hogy otthonra simán megveszik, és nem számít az ár” – mondta Jens Vetter, és mint hozzátette, az áruszállítás zökkenőmentes; ha az embereik nem is jutnak át az európai határokon, de a spárgájuk legalább igen.

További híreket „koronavírus” témakörben, ide kattintva olvashat tematikus oldalunkon.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu