Az idei első negyedévben tovább emelkedett a hazai vágóhidakon a marhavágások száma, a háttérben azonban nem egyszeri piaci kilengés, hanem egy hosszabb, már 2025-ben elindult folyamat áll – állítja Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója.
A rekordmagas vágómarhaárak, a tejágazat túltermelési válsága, valamint a termelők kényszerű állomány-átalakítása egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a statisztikákban látványos növekedés jelent meg.
Ez nem RSZKF-hatás
A folyamatot sokan összekapcsolták a 2025 elején megjelent ragadós száj- és körömfájás-járvánnyal, amely öt telepet érintett, és mintegy kilencezer állat kényszervágásával, illetve megsemmisítésével járt. Ezek az állatok azonban nem jelentek meg a hivatalos vágási statisztikákban, mivel nem kerültek kereskedelmi forgalomba.
A piaci helyzetet tehát nem ez, hanem a rendkívül erős kereslet alakította, amelynek köszönhetően 2025-ben egyszerre volt kiemelkedően erős a tenyészállat- és a vágóállat-piac. Rég nem látott „szívóhatás” alakult ki: nemcsak a húsmarha-, hanem a tejelőállományok esetében is rekordmagas árak jelentek meg minden kategóriában – magyarázta az ügyvezető igazgató.
A tejtermelők számára 2025 első fele még kedvező jövedelmezőséget hozott. A szerződéses tejárak tartósan 200 forint körül alakultak, ami bőven az önköltség feletti termelést tett lehetővé. A magas tej- és marhahúsár együtt arra ösztönözte a gazdákat, hogy növeljék a termelést, ugyanakkor a kedvező vágóárak miatt intenzív selejtezésbe is kezdtek.
Míg korábban a húshasznú állományokban 5-10 százalékos selejtezési arány volt jellemző, ez sok helyen 15 százalék fölé emelkedett, a tejelő telepeken pedig meghaladta a 25 százalékot.
A termelők célja egyértelmű volt: fiatalítani az állományt, hogy a következő időszakban jobban termelő állataik legyenek. A fiatalabb tehenek jellemzően nagyobb teljesítményre képesek, ezért sok gazdaság a magas vágóárakat kihasználva lecserélte az idősebb állatokat.
A tejpiacon a fordulat 2025 második felében vált érezhetővé. Európában egyre erőteljesebb túltermelés alakult ki, miközben a fogyasztás stagnált. Az exportpiacok sem tudták felszívni a többletet, különösen azért, mert Kína és az ázsiai országok jóval kevesebb tejterméket vásároltak az európai szereplőktől.
Erre rakódott rá 2026 elején a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültség hatása. Bár a konfliktus elsősorban az energia- és műtrágyapiacokon okozott zavarokat, jelentősen érintette a tejtermékexportot is. Az Európai Unió tejpor-, sajt- és vajexportjának mintegy 10 százaléka ugyanis olyan piacokra irányult, amelyek ellátása ezen az útvonalon keresztül történt. A szállítások akadozása tovább mélyítette az európai tejpiaci válságot.
A nyerstej ára az elmúlt félévben drasztikus zuhant. Az addigi 200 forint körüli szintről sok helyen 100 forint környékére esett vissza a felvásárlási ár, de akadtak termelők, akik mindössze 60-80 forintot kaptak a tejért, és jelenleg is önköltség alatti árak a jellemzőek.
A tejtermelők számára így minden egyes termelési nap veszteséget jelentett, ezért sokan igyekeztek gyorsan csökkenteni az állományukat. Ebben szerepet játszott az állatjóléti támogatási feltétel megváltoztatása is, amit a MÁSZ és a Tej Terméktanács kérésére lépett meg a minisztérium februárban. Ennek értelmében a tehéntartási kötelezettség határidejét március 31-ről február végére hozták előre. A magas vágómarhaárak ekkor még ösztönözték a termelőket, hogy a feleslegessé vált teheneket gyorsan értékesítsék. Ez magyarázza, hogy 2026 első negyedévében ismét megugrott a vágásszám.
Gyengülő kereslet
Az idei év második negyedévére a húsmarhaágazatban fordulat következett be.
A korábban 2300 forint körüli áron vásárolt hízóbikákért így június elején 2000 forintot vagy még annyit sem fizetnek a felvásárlók. Ez a legalább 15 százalékos visszaesés a vágómarhaárakban is megjelent.
A marhahús iránti keresletet gyengítette, hogy a sertéshús és a tejtermékek ára Európában csökkenni kezdett, ebben a helyzetben a fogyasztók nem választanak drágább húsokat, ami tovább mérsékelte a marhahús keresletét.
Mindeközben újabb problémát jelent az aszályos tavasz és a gyenge szénatermés. Az első kaszálások eredménye több térségben elmaradt a várakozásoktól, miközben a széna ára 50-80 százalékkal emelkedett. A szakma szerint azok a gazdálkodók kerülhetnek nehéz helyzetbe, akik nem rendelkeznek elegendő takarmánytartalékkal.
A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a húsmarhatartók miként reagálnak az alacsonyabb felvásárlási árakra és a növekvő takarmányköltségekre. A tejágazatban a selejtezési hullámot egyértelműen a magas vágóár és az összeomló tejár együtt idézte elő. A húsmarhaágazatban azonban már korántsem biztos, hogy ugyanez a mechanizmus ismétlődik meg, hiszen a jelenlegi árak mellett sok termelő számára már nem feltétlenül éri meg előrehozni a vágásokat.
