Az éves növényvédelme szempontjából legfontosabb a kártevők, elsősorban a cseresznyelégy, a kéregmoly és a levéltetvek elleni hatékony fellépés.

A cseresznye kártevői közül meghatározó jelentőségű a cseresznyelégy, amely a cseresznyén kívül még a meggyet károsítja. Rajzása erősen elhúzódó, az imágói április végétől júliusig is repülhetnek. A korai érésű meggy- és cseresznyefajták kevésbé, a későbbi érésű fajták mindig erősebben fertőzöttek a kártevővel. A cseresznyelégynek évente egy nemzedéke fejlődik, és a 4 mm-es, szalmasárga bábja telel át néhány centiméterrel a talaj felszíne alatt.

A kifejlett rovar mindössze 4-5 mm-es, fényes fekete szárnyai között, a hátán sárga pontszerű folt látható. A bábokból kibújva a kifejlett legyek kb. 10 napig nektárt és mézharmatot fogyasztanak (ez az ún. érési táplálkozás), majd párzanak, és a nőstények lerakják tojásaikat. A nőstények tojócsövük segítségével a sárguló gyümölcsök húsába helyezik fehér tojásaikat, gyümölcsönként egyet. A fertőzött gyümölcsök elveszítik színüket, megpuhulnak, fogyasztásra alkalmatlanok. Ha a károsított gyümölcsöt kettévágjuk, a mag közelében mintegy 6 mm-es nyüvet találunk.