0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. június 19.

Mi lesz veled konzervuborka? – A klímaváltozás átformálhatja ezt az ágazatot is

Kettős képet mutat a hazai uborka-termesztés. A konzervuborka esetében az elmúlt években csökkenő tendencia figyelhető meg, a hajtatott kígyóuborka-ágazat azonban látványos fejlődésen ment keresztül.

Ennek oka elsősorban a modern technológiai beruházásoknak és az intenzív termesztési rendszerek elterjedésének köszönhetően. A klímaváltozás ugyanakkor mindkét szegmensben komoly kihívást jelent.

A hazai uborkatermesztés két meghatározó területre épül: a konzervuborka-termesztésre és a hajtatott kígyóuborka-előállításra. Bár mindkét ágazat fontos szerepet tölt be a kertészeti termelésben, technológiai hátterük, termesztési sajátosságaik és piaci lehetőségeik jelentősen eltérnek egymástól.

konzervuborka
Illusztráció
Fotó: Lukáš Jančička, Pixabay

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös körképe szerint

a konzervuborka termesztése az elmúlt évben mintegy 330 hektáron zajlott Magyarországon, ami az előző évekhez képest enyhe csökkenésnek felel meg.

A kisebb termőterület következményeként a betakarított termés mennyisége is visszaesett: 2025-ben körülbelül 20 ezer tonna konzervuborkát takaríthattak be a gazdálkodók. A termőterület legnagyobb része az ország keleti térségeire koncentrálódik, ahol a klimatikus és termesztési adottságok kedvezőbbek a konzervuborka számára. Kiemelkedő szerepet játszik Csenger térsége, ahol több termelői szervezet (TÉSZ) koordinálja a termesztést.

A konzervuborka termesztéstechnológiájában az elmúlt években a támrendszeres, hálóra futtatott technológia bizonyult a legeredményesebbnek. Ez a termesztési forma jobb minőségű és könnyebben szedhető termést biztosít, ugyanakkor jelentős beruházási és munkaerőigénnyel jár, valamint korlátozza a termelés volumenének gyors bővítését. A termesztést itthon két-három meghatározó fajta határozza meg. Az utóbbi évek egyre gyakoribb hőhullámai miatt a hőstresszel szembeni ellenálló képesség egyre fontosabb szemponttá vált a fajtaválasztás során.

Az ágazat egyik legnagyobb kihívását a növényvédelmi lehetőségek szűkülése jelenti. A klímaváltozás hatására ráadásul új károsítók is megjelentek, amelyek tovább nehezítik a termelést. Az eredményes gazdálkodáshoz ezért a jövőben elengedhetetlen lesz a korszerűbb technológiák és alternatív védekezési módszerek alkalmazása a kertészeti ágazat ezen szegmensében is.

A hajtatott kígyóuborka-termesztés az elmúlt közel egy évtized egyik legsikeresebb kertészeti ágazatává vált Magyarországon. Az elmúlt nyolc évben a hajtatott felület gyakorlatilag megduplázódott, miközben a termésmennyiség mintegy két és félszeresére emelkedett.

Jelenleg hozzávetőlegesen 150 hektáron zajlik hajtatott uborkatermesztés hazánkban, az ágazat éves termelése meghaladja az 50 ezer tonnát.

kígyóuborka
Fotó: Markus Winkler, Unsplash

A modern termesztési technológiáknak köszönhetően jelentősen javult a hektáronkénti hozam mennyisége. A hajtatott uborka-termesztésben ma már széles körben alkalmaznak biológiai növényvédelmet, amely csökkenti a növényvédőszer felhasználást és hozzájárul a fenntarthatóbb termeléshez.

Kereslet szempontjából a nyári időszak kiemelkedő jelentőséggel bír, a termesztési körülmények ugyanakkor ilyenkor kedvezőtlenebbek lehetnek, mivel a hosszan tartó nyári hőség fokozza a vírusfertőzések kockázatát, és gyengítheti a növények állapotát. Ezzel szemben az őszi termesztés során ugyan kisebb a termésátlag, de a növényállomány egészségi állapota általában kedvezőbb, ami stabilabb termesztési feltételeket biztosít.

Forrás: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara/FruitVeB

Magazin ajánló: