0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. május 18.

Szója helyett borsó – a fehérjetermelés jövője

A növényi eredetű fehérjetermelés drámaian megnő annak érdekében, hogy a 2050-re várhatóan 10 milliárdosra növekvő globális népesség igényeit kielégítse. „Növényi fehérjék: jelen és jövő” című jelentésében a Lux Research 24 növényt és azok termesztését értékeli aszerint, hogy növényi fehérjeforrásként mennyire előnyösek.

A kutatásban világszerte, illetve három fő régióban, Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában 24 különböző fehérjenövényt vizsgáltak meg növénytermesztési szempontok szerint. Összességében a szóját, a búzát és a rizst találták a három fő fehérjenövénynek, a borsót, a repcét, a zabot és a csicseriborsót pedig „feltörekvő alternatívaként” azonosították.

Észak-Amerikában és Európában a szója és a búza az első számú fehérjenövény, ám ezek széleskörű, nem élelmiszer jellegű felhasználása miatt, valamint a változatos növényi fehérjék iránti igény miatt a borsó, a zab és a repce a jövőben vonzóbb lesz és lehetőségeket rejt magában ezekben a régiókban. A zab és a repce különösen vonzó, miközben számos vállalat már növeli a borsófehérje-termelést, és 2017 óta közel félmilliárd dollárt fektetett be létesítmények megépítésébe.

Ázsia egyedülálló helyzetben van, tekintettel arra, hogy a régióban számos növénynek csaknem egy monopóliuma van. Ezek közül kettő,

a rizs és a csicseriborsó teljes termelésének 90%, illetve 75%-át Ázsia adja.

Ezeket nem használják olyan széles körben fehérjekomponensként, mint a többi, listán szereplő növényt, ami kiemeli kiaknázatlan potenciájukat.

Három fő forgatókönyv lehetséges a fehérjenövények piacán: a lázadók előretörése, mint amilyen a Beyond Meat, a nagyméretű multinacionális vállalatok (MNC) megsokszorozódása, például a Tysoné, valamint a kereskedelem bizonytalanná válása olyan események miatt, mint például az USA-Kína kereskedelmi háború. A Lux Research elemzője és a jelentés vezető szerzője, Thomas Hayes azt mondja:

„A forgatókönyvek azt jelzik, hogy sokféle fehérjeforrásra van szükség, mivel mind a startupok, mind az MNC-k túllépnek a szóján, és hogy ezek a források nem csak hogy képesek ezen társaságok növekvő igényeit kielégíteni, de regionális önellátásra is alkalmasak a kereskedelmi kockázatok csökkentése érdekében. ”

A jövőre nézve Hayes hozzátette: „A technológiai innováció fontos szerepet játszik az új növényi alapú fehérjékben rejlő lehetőségek kiaknázásában, különösen, ha megfizethető, elérhető és bőséges forrásokkal kombinálják.” A génszerkesztés vagy a fejlett termesztési technológiák növelik a növények fehérjetartalmát, míg az innovatív extrakciós módszerek lehetővé teszik, hogy az új fehérjenövényekből fehérjekivonatok és -koncentrátumok készüljenek. Lux azt is jósolja, hogy az új feldolgozási technológiák és összetevők javítják a növényi alapú fehérjék érzékszervi és táplálkozási tulajdonságait. Az ilyen újítások pedig lehetővé teszik a termelők számára, hogy prémium minőséget használjanak, kifizessék a fehérjekivonás költségeit, a továbbiakban pedig bővítsék a növényi alapú termékeket a fogyasztóik körében és így tovább.

Forrás: Lux Research