A Magyar Mezőgazdaság az új tisztségről, az európai agrárpolitika előtt álló kihívásokról és az ökológiai gazdálkodás jövőjéről beszélgetett vele.
Mit jelent Önnek személyesen, hogy első magyarként vezetheti az IFOAM Organics Europe szervezetét?
Óriási megtiszteltetés és nagy felelősség is egyben. Az IFOAM Organics Europe az európai ökológiai gazdálkodás legfontosabb érdekképviseleti szervezete, ezért különösen nagy bizalomnak érzem a megválasztásomat. Egyszerre lehetek az első kelet-közép-európai, az első női és az első olyan elnök, aki kutatási háttérrel érkezik erre a pozícióra. Ez számomra azt is jelzi, hogy a szervezet egyre nagyobb hangsúlyt helyez a tudományosan megalapozott döntésekre.
Hogyan zajlott a jelölési folyamat?
Mintegy kilenc hónappal a választás előtt alakult meg a jelölőbizottság, amely felkérte a jelenlegi elnökségi tagokat és a tagság köréből is keresett jelölteket.
A közgyűlés választotta meg az elnökségi tagokat, majd az új testület döntött az elnök és az alelnökök személyéről.
Milyen feladatok várnak most Önre elnökként?
Rendkívül fontos időszak következik. Egyszerre zajlik az Európai Unió következő hétéves költségvetésének, az új Közös Agrárpolitikának, valamint a kutatás-fejlesztési támogatási rendszernek az előkészítése. Ezekben a folyamatokban alapvető célunk, hogy az ökológiai gazdálkodás továbbra is kiemelt helyet kapjon az európai szakpolitikában. Az Európai Bizottság továbbra is stratégiai eszközként tekint az ökológiai gazdálkodásra, ugyanakkor a tagállamok részéről már látszanak olyan törekvések, amelyek csökkentenék a kötelező vállalások szerepét. Fontos feladat lesz megmutatni, hogy az ökológiai gazdálkodás nem ideológiai kérdés, hanem bizonyítottan versenyképes és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb gazdálkodási forma.
Miben tud Ön személyesen hozzátenni ehhez a munkához?
Elsősorban a tudományos hátteret szeretném erősíteni. Fontosnak tartom, hogy a döntéshozók hiteles kutatási eredményekre támaszkodhassanak. Az ökológiai gazdálkodás előnyeit ma már számos adat igazolja, legyen szó a talajállapotról, a vízmegtartó képességről, a biodiverzitásról vagy akár a gazdaságok jövedelmezőségéről szélsőséges időjárási körülmények között.
