Újra a mezőgazdasági termelők kiszolgáltatott helyzetére irányította a figyelmet egy andalúziai gazda története, aki ahelyett, hogy veszteséggel értékesítette volna hagymatermését, inkább ingyen elérhetővé tette azt a helyi lakosok számára.

Az eset nem csupán egyedi döntésként értelmezhető, hanem jól tükrözi azt a gazdasági nyomást, amely számos spanyol termelőt érint. Az agrárszektor képviselői szerint több ágazatban is előfordul, hogy a felvásárlási árak nem fedezik a termelés költségeit.

A szóban forgó termelő 3,25 hektáron mintegy 200 tonna vöröshagymát termesztett, amelyért a felvásárlók kilogrammonként mindössze 13 eurocentet kínáltak. Ez az ár nemcsak a vetőmag, a növényvédelem, az öntözés és az energia költségeit nem fedezte, hanem még a betakarításhoz szükséges idénymunkások bérét sem. A gazda ezért úgy döntött, hogy inkább a lakosságnak ajánlja fel a termést, mintsem veszteségesen takarítsa be.

Jelentős árnyomás alakult ki

A szakmai szervezetek szerint a probléma messze túlmutat a hagymatermesztésen. A burgonyaágazatban is jelentős árnyomás alakult ki, amelyet elsősorban az olcsó importtermékek megjelenésével magyaráznak. A vendéglátóipar számára értékesített másodosztályú burgonya ára több térségben már olyan alacsony, hogy egyes gazdálkodók inkább raktározzák terményüket, vagy egyáltalán nem értékesítik azt. Hasonló gondokkal küzdenek a gabonatermelők és a nyári paradicsom előállítói is.

Az ágazat érdekképviseletei szerint a gazdák hónapok óta önköltségi ár alatt értékesítik termésüket, ami napi szinten több millió eurós veszteséget okoz az ágazatnak. Ez hosszabb távon nemcsak az egyes gazdaságok jövedelmezőségét veszélyezteti, hanem a vidéki foglalkoztatásra és a hagyományos termelési rendszerek fennmaradására is kedvezőtlen hatással lehet.

A spanyol kormány 2021-ben módosította az élelmiszerláncról szóló törvényt annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők legalább a termelési költségeiket fedező árat kapjanak.

A jogszabály megtiltja a veszteséges értékesítést, vagyis azt, hogy a termelők önköltségi ár alatt legyenek kénytelenek szerződést kötni. Az agrárszervezetek azonban úgy látják, hogy a szabályozás önmagában nem elegendő, ha annak betartását nem ellenőrzik következetesen.

A gazdák szerint a jelenlegi rendszer egyik legnagyobb hiányossága, hogy elsősorban nekik kell igazolniuk a termelési költségeiket és a szerződéseik részleteit, miközben az élelmiszerlánc további szereplői – például a felvásárlók, feldolgozók és kereskedők – kevésbé átlátható módon működnek. Az érdekképviseletek ezért szigorúbb ellenőrzéseket, több szankciót és nagyobb átláthatóságot sürgetnek a teljes értékláncban.

Fontos a kiszámítható és tisztességes piaci környezet

A problémát tovább súlyosbítja, hogy az elmúlt években jelentősen emelkedtek a mezőgazdasági termelés költségei. Az energiaárak növekedése, a műtrágyák drágulása, valamint a geopolitikai konfliktusok és a szélsőséges időjárás egyaránt rontották a gazdaságok jövedelmezőségét. Bár a termelői árak összességében emelkedtek az elmúlt években, ez az egyes ágazatok között jelentős eltéréseket mutat, és több termék esetében továbbra sem biztosít megfelelő fedezetet a költségekre.

Az ügy rávilágít arra, hogy a mezőgazdaságban nem elegendő csupán megfelelő termést előállítani: legalább ilyen fontos a kiszámítható és tisztességes piaci környezet is.

A spanyol példa jól mutatja, hogy a termelőket védő jogszabályok csak akkor érhetik el céljukat, ha azok betartását hatékony ellenőrzési rendszer és következetes hatósági fellépés is támogatja.