Legutóbbi interjúnk alkalmával egyebek mellett arról is beszélt, hogy a Hungarikum Bizottság (HB) üléseit a szakmai ágazati szakbizottságok előbírálata előzi meg. Mekkora mértékben nehezítette meg a munkát a koronavírus-járvány terjedése?
A járvány, illetve a terjedésének megakadályozását célzó intézkedések az élet minden területén éreztették hatásukat, így a mi munkánkat is befolyásolták: az ülést két hónappal ezelőtt szerettük volna megtartani, de jelen helyzetben kénytelenek voltunk elhalasztani, s most megtartani a szükséges óvintézkedések betartása mellett. Az ugyanakkor megkönnyítette a helyzetünket, hogy a szakbizottságok már korábban – a járvány által leginkább megterhelt időszakot megelőzően – elkészültek a javaslatok előbírálásával.
A jubileumi ülésezés igencsak „termékenynek” bizonyult: ezúttal négy értéket emeltek a hungarikumok, nyolcat pedig a nemzeti értékek közé.
Korábban nem volt példa arra, hogy egyszerre ennyi elemről döntsünk, aminek hátterében az áll, hogy az utóbbi időben minden eddiginél több értéket terjesztettek fel a kérelmezők a különböző megyei vagy ágazati értéktárakba. Éppen ezért szeretnénk a soron következő alkalommal is hasonló mennyiségű értékről döntést hozni, annál is inkább, mivel a Hungarikum Bizottság csak szigorúan szabályozott, az elnök és a tagok helyettesítésre lehetőséget nem adó törvényi keretek között tud ülésezni.
Számos kérést kapunk ugyanis az ügyben, hogy ismerjük el kiváló íróink, költőink, művészeink munkásságát is.
Az idei év a trianoni szerződés aláírásának századik évfordulójának jegyében telik. Feltételezem, fontos szempont volt ez a tény a döntések meghozatalakor.
Igen; kitüntetett figyelmet szenteltünk az évfordulónak, illetve annak a ténynek, hogy a magyar kormány 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította. Ugyanakkor a HB megalakulásakor, a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény életbe lépését követően is kiemelt szempont volt ez, hiszen az volt a célunk, hogy összegyűjtsük a magyarság karakterjegyeit, köztük az elcsatolt nemzetrészek értékeit. Utóbbiakat hivatott bemutatni egyébként az a sorozat is, mely a Kossuth Rádióban fut „Hiszek egy hazában” címmel, s amely a Hungarikum Bizottság kezdeményezésére, illetve támogatásával indult útjára. Az évfordulót szem előtt tartva az ülésünk alkalmával számos értékről döntöttünk, amelyek a határon túli, magyarok lakta területekhez köthetők.
Emellett a Magyar Értéktárba választottuk az aracsi templomromot és követ, melyek a magyar nemzeti identitás fontos jelképei a Délvidéken, és így döntöttünk a beregi keresztszemes hímzés esetében is, mely a kárpátaljai magyarok páratlan motívumkincse, szimbóluma.
A bizottság a hungarikumok közé emelte a tiszavirágzást, mint védett természeti- és tájértéket. Mit kívántak üzenni ezzel a közvéleménynek?
Szeretnénk egyensúlyt tartani az értékek között, ezért kitüntetett figyelmet szánunk a természeti értékeknek is. A magyarországi tiszavirágzás jelentősége mindemellett az országhatárainkon is túlmutat, hiszen nemzetközi szinten is jelentős természeti örökségként tartatik számon. A tiszavirág – Európa legnagyobb kérészfaja – egykoron az egész földrészen elterjedt volt, a múlt században azonban szinte teljes mértékben kipusztult, s csak Magyarországon, tömegesen a Tiszán és mellékfolyóiban marad fenn. Mindez rávilágít a természeti kincseink „törékenységére”, s azt jelzi, mennyire fontos, hogy megbecsüljük őket. A járványidőszakban ez még inkább érvényessé vált: a hazai természeti értékek vagy éppen az ételek-italok, egyszersmind a hungarikumok még inkább előtérbe kerültek.
Az agráriumhoz kapcsolódó értékek, ahogy eddig is, úgy ezúttal is fontos szerepet kaptak. Esetükben mire kívánták felhívni a figyelmet?
Szőreg környékén, Csongrád megyében termelik a magyarországi rózsatövek 98 százalékát. Reményeink szerint a termelésben felmerülő nehézségek leküzdését is elősegíti majd a bizottság döntése. A nemzeti értékek közé emelve szerettük volna elismerni a több évszázados hagyományokkal bíró hajdúnánási szalmafeldolgozást, mint tradicionális háziipari tevékenységet. A térségben a kiváló minőségű szalma egykoron sok ezreknek – szalmafonóknak, kalapkötőknek – adott munkát. A helyi önkormányzat a régi hagyományokat folytatva, közfoglalkoztatás keretében teszi lehetővé ismét e régi tevékenység művelését. Ezen értékek közé soroltuk az újfehértói fürtös meggyet is, mely 1978-ban végleges állami elismerést kapott, s amely a hazai meggyfajták mondhatni zászlóshajója. Az elmúlt években megkapta a HÍR védjegyet (Hagyományok-Ízek-Régiók – a szerk.), a belőle, meghatározott módon készített meggypálinka pedig európai uniós oltalom alá került, ezért fontosnak tartottuk, hogy a fajtát a nemzeti értékeink közé emeljük.
