0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. július 26.

Mégsem készül el a világ első polipfarmja

A vállalat szerint üzleti okokból vetette el a projektet, amelyet a környezet- és állatvédők régóta elleneztek.

Feladták a világ első kereskedelmi célú polipfarmjának megvalósítását a spanyolországi Kanári-szigeteken, miután szabályozási akadályokba ütközött a beruházás. A természet- és állatvédő szervezetek a döntést az állatjólét jelentős győzelmeként ünneplik – írja az Euronews.

A spanyol tengeri élelmiszerekkel foglalkozó vállalat, a Nueva Pescanova visszavonta a Las Palmas kikötőjébe tervezett létesítmény építésére benyújtott kérelmét – számoltak be erről csütörtökön a spanyol sajtóorgánumok a cég helyi hatóságoknak küldött levele alapján.

polip
Illusztráció
Fotó: Jesús Fdz Bande, Pixabay

A 2019-ben bejelentett projekt célja az volt, hogy évente akár egymillió polipot neveljenek szárazföldi víztartályokban. A terv heves ellenállást váltott ki környezetvédő szervezetek részéről, amelyek régóta hangsúlyozzák, hogy a polipok „rendkívüli intelligenciája” és magányos életmódja miatt ezek az állatok nem alkalmasak ipari tenyésztésre.

Az aktivisták attól is tartottak, hogy a projekt súlyos környezeti károkat okozhat, mivel az olyan ragadozó fajok, mint a polipok, nagy mennyiségű halból készült takarmányt igényelnek.

Elena Lara, a Compassion in World Farming nevű civil szervezet szakpolitikai munkatársa szerint a kormányoknak be kell tiltani a poliptenyésztést, és meg kell akadályozni a ragadozó fajokra épülő akvakultúrák terjedését.

Az ellenállás ellenére a Nueva Pescanova közölte, hogy a projekt feladásáról szóló döntés kizárólag „üzleti és szabályozási megfontolásokon” alapult.

polip
Fotó: Pixabay

Az EU akvakultúra-fejlesztési törekvései ellenállásba ütköznek

A civil szervezeteknek azonban továbbra is van okuk az aggodalomra: Franciaországban egy óriási lazacfarm terve is napirenden van. A Pure Salmon vállalat nemrég újabb akadályt küzdött le a Franciaország délnyugati részére tervezett nagyszabású akvakultúra-létesítmény megvalósítása felé. Az üzem évente akár 10 000 tonna lazacot is termelhetne, és hasonló környezetvédelmi aggályokat vetett fel.

Mindeközben Brüsszel fokozza az akvakultúra fejlesztésére irányuló törekvéseit, mivel ezt az Európai Unió jelentős tengeri élelmiszerhiányának csökkentésére alkalmas megoldásnak tekinti. Az EU-ban elfogyasztott hal mintegy 60 százaléka jelenleg importból származik.

Az Európai Bizottság tisztviselői arra is figyelmeztetnek, hogy a fogyasztók elsősorban a ragadozó fajokat – például a lazacot és a polipot – keresik, ami tovább növeli az ilyen fajok tenyésztése iránti gazdasági nyomást.

Forrás: Euronews

Magazin ajánló: