Úgy viselkedik, mint egy mediátor, közvetít, elsimítja az éles helyzeteket, és eléri, hogy megbékéljenek egymással az étel hozzávalói. Mégis ő az, akit miután belefőztük ételünkbe, kidobunk még tálalás előtt, így sosem kerülhet az asztalunkra. És a vele szemben elkövetett igazságtalanságok gyökere a távoli múltba nyúlik vissza.

A szerelem tragédiájától a babérkoszorúig

Az egész történet Apollón hőstettével kezdődik, mégpedig azzal, hogy egymaga -ugyan 1000 nyílvesszőt elhasználva- legyőzi Püthont, az emberiséget terrorizáló hatalmas kígyót. (Mellesleg azon a szent helyen -a gyilkosság helyén- alapítja meg a delphoi jósdát.) A győzelmi ünnepségen a magától kissé elszállt Apollón nem nézi jó szemmel, hogy Erósz az íját vizsgálgatja, ezért durván rendre utasítja, hogy intézze inkább a saját dolgait, vagyis szítson szerelmet. A fiú sértődötten a Parnasszosz csúcsára érve ki is lövi nyilait. Először Apollón szívében lobbantja lángra a szerelmet, míg a második nyilával Daphnét sebesíti meg. Azonban ez a második hatása az előzőnek az ellentettje, mert akit eltalál vele, iszonyodni fog a szerelemtől. Apollón ezután természetesen első látásra beleszeret a gyönyörű nimfába, de Daphné nem kér a szerelméből, és menekülőre fogja. Apollón hiába bizonygatja, hogy nem akarja bántani, a nimfa számára ellenszenves dolog a szerelem, amúgy egyébként a férfiak is, ő magában szeretne élni, szűziesen. De mivel Apollón legyőzetett, és már nem volt ura szívének, rajongva követte a lányt. Daphné menekült, míg a lába bírta, és mikor már ereje végénél járt, segítségért könyörgött apjához, Peneuszhoz. Apja, a folyóisten megkönyörül rajta, elveszi szépségét, bőrét kérgessé, haját levelekké, karjait ágakká, lábait gyökerekké változtatja. Ovidius Átváltozások c. műve szerint így teremtetett meg az első babérfa. De eme változás Apollón szerelmére mit sem hatott, ott turbékolt a kérges testű, selymes fénnyel bevont lombkoronájú Daphné mellett. A babérfát bánatában szentté avatja, és megfogadja, hogy örökké tisztelni fogja, majd leveleiből koronát, fájából íjat, és lírát készít.

Idővel a görög, és a római kultúrában is általánossá vált a királyi család tagjainak, a vadászoknak, a csatákban kiemelkedő tetteket véghez vivő hősöknek, költőknek, és a sportesemények győzteseinek fejét babérkoszorúval díszíteni.

Szerelmi jóslás babérlevéllel

Talán Apollón, talán az előbbi tragikus szerelmi történet miatt a babérlevél a szerelmi mágiában is helyet kapott. Ha szeretné kipróbálni, szüksége lesz hét babérlevélre, amit egy héttel Halloween előtt kell leszedni. Ötre írjon egy-egy fiúnevet; a hatodikra azt, hogy „vénkisasszony”, az utolsó levélre pedig egy kérdőjel kerül. A leveleket tegye egy borítékba, és tartsa a párnája alatt. Minden reggel vegyen ki egyet, és anélkül hogy megnézné a rajta lévő írást, semmisítse meg. Ha az utolsón név szerepel, akkor ő lesz a férje, a többi magától értetődő.

A valóságban is gyógyhatású

Azon túl, hogy a babérlevél szimbolikája mélyen beágyazódott a spirituális életbe,  az ókori orvoslásban is szilárd helyet foglalt el. A leveleket borba, vagy vízbe áztatták puffadás és gyomorfájás kezelésére. Borogatását használták ízületi fájdalmak csökkentésére. Babérleveles gőzölést alkalmaztak a légúti tünetek enyhítésére.

Kulináris felhasználása

A babérlevél a francia, az olasz, a spanyol, és a görög konyha alapvető fűszere. Nálunk is szívesen használt, levesek, raguk, pörköltek, mártások, tésztaszószok, főzelékek, savanyúságok ízesítője. Íze enyhén kesernyés, és gyógynövényes, fás, és virágos jegyekkel kiegészítve. Egyfajta mélységet képes adni az étel ízének anélkül, hogy túlterhelné azt. Jól funkcionál babfélékkel, lencsékkel, burgonyával, paradicsommal. A leveleket leggyakrabban szárítva, és egészben használjuk, hosszan főzött ételekhez adjuk, és tálalás előtt eltávolítjuk. Például a híres fűszercsokor formájában.

Bouquet garni: kössünk csokorba 3 szál friss petrezselymet, 1 szál zellert, 2 kakukkfű hajtást, és fél babérlevelet. Levesek, mártások ízesítésére használhatjuk. A főzés végén távolítsuk el.