0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 1.

Az ipari paradicsom feldolgozásának rejtett vízkincse

Közel félmillió köbméter szennyvíz keletkezett egyetlen paradicsom-feldolgozási szezon alatt egy tunéziai üzemben. A kutatók szerint ez fontos öntözővíz-forrás lehet, de a sótartalom komoly kihívást jelent.

A paradicsom feldolgozása során keletkező szennyvíz megfelelő kezelés mellett értékes öntözővíz-forrás lehet a vízhiányos térségekben. Egy tunéziai kutatás szerint azonban a sótartalom és a szennyvíz mennyiségének ingadozása komoly kihívást jelent a mezőgazdasági hasznosítás előtt.

A tanulmány teljes terjedelmében elolvasható az MDPI oldalán

A vízhiány a mediterrán térségben is az egyik legsúlyosabb mezőgazdasági probléma, ezért egyre nagyobb figyelem irányul az alternatív vízforrásokra. A  tanulmányban tunéziai és román kutatók egy közép-tunéziai paradicsom-feldolgozó üzem teljes termelési szezonját vizsgálták annak érdekében, hogy felmérjék a keletkező szennyvíz mennyiségét, minőségét és mezőgazdasági újrahasznosításának lehetőségeit.

(Fotó: MMG Archív)

A vizsgálatot Kairouan térségében végezték egy olyan üzemben, amely évente mintegy 90 napon át dolgozza fel a betakarított paradicsomot.

A gyár napi 3000–3500 tonna friss paradicsom feldolgozására képes, fő termékei a sűrített paradicsom és a harissza (csípős paprikapaszta).

A kutatók a teljes 2022-es feldolgozási kampány során folyamatosan mérték a kibocsátott szennyvíz mennyiségét, miközben rendszeresen elemezték annak fizikai és kémiai tulajdonságait.

A gépek tisztítása is sok vizet visz el

Az eredmények szerint egy tonna feldolgozott paradicsomra átlagosan 1,5–1,7 köbméter szennyvíz jutott. A vízkibocsátás azonban jelentős ingadozást mutatott. A legnagyobb mennyiségek nem közvetlenül a feldolgozási folyamat során keletkeztek, hanem a berendezések mosásakor, tisztításakor és karbantartásakor. A napi kibocsátás a vizsgálati időszakban 685 és közel 32 ezer köbméter között változott.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a szennyvíz mennyiségét nem kizárólag a feldolgozott paradicsom mennyisége határozza meg. Az üzem vízgazdálkodási gyakorlata, különösen a tisztítási műveletek időzítése és intenzitása, legalább ekkora hatással volt a kibocsátásra.

A szerzők szerint a vízfelhasználás optimalizálásával nemcsak a vízigény, hanem a szennyvízkezelő rendszer terhelése is csökkenthető lenne.

A vízminőség vizsgálata azt mutatta, hogy a szennyvíz kémhatása végig a tunéziai határértékeken belül maradt, és a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom (BOD₅ – biológiai oxigénigény) sem haladta meg az előírt értékeket. A kémiai oxigénigény (COD) azonban időnként meghaladta a szabályozási küszöböt, ami arra utal, hogy a vízben olyan lassan lebomló szerves vegyületek is jelen vannak, amelyek főként a feldolgozásból és a tisztítási műveletekből származhatnak.

Forrás: mdpi.com
·Mizsei Károly
·Mizsei Károly
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti.
Onlineüzletág-vezető. 2018-ban került a magyarmezogazdasag.hu-hoz szerkesztőként. Előtte néhány évig szabadúszó újságíróként tevékenykedett, elsősorban az élelmiszeripart érintő témákban írt. Korábban négy évig volt a JOY szerkesztője, rendszeresen írt a Playboyba és a CKM-be, egy időben szerkesztette az Active Beauty magazint, karrierjét a Maxima magazinnál kezdte. Specialitása a szórakoztató tartalom készítése. A Magyar Mezőgazdaság csapatát elsősorban magazinos újságírásra fókuszáló tudásával, tapasztalataival erősíti.