Régóta ismert, hogy ezek a kedvező hatások részben a növényi eredetű élelmiszerek rosttartalmának köszönhetők. A rostokat a bélrendszerünkben élő hasznos baktériumok dolgozzák fel. A másik pozitív hatás az úgynevezett fitokemikáliáknak köszönhető, melyek gyakran élénk színűek. Ugyanakkor még mindig sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, hogy a bélmikrobák pontosan hogyan alakítják át a zöldségek összetevőit olyan módon, hogy azok ennyire kedvező egészségügyi hatásokat fejtsenek ki – írja a Phys.org.
A Princetonhoz kötődő Ludwig Kutatóintézet Jenna AbuSalim és Joshua Rabinowitz vezette kutatócsoportjának két tanulmánya – az egyik a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS), a másik a Nature Metabolism folyóiratban jelent meg – új megvilágításba helyezi ezt a kérdést.
Az egyik kutatás kimutatta, hogy a növényi rostok és fehérjék átprogramozzák a bélmikrobák anyagcseréjét: fokozzák az egészségre kedvező anyagcseretermékek termelődését, miközben visszaszorítják a káros vegyületek képződését.
„Az orvostudomány egyre több területén nő az érdeklődés az emberi mikrobiom célzott befolyásolása, illetve a mikrobiom által termelt anyagok terápiás alkalmazása iránt” – mondta Rabinowitz. „Az étrend óriási lehetőséget kínál a mikrobiom és az általa előállított anyagok szabályozására. Ahhoz azonban, hogy hatékony terápiás beavatkozásokat dolgozhassunk ki, pontosan meg kell értenünk, hogy az étrend mely összetevői milyen mikrobiális anyagcseretermékek termelődését befolyásolják.”
Hogyan változtatják meg a növények a fenolvegyületek egyensúlyát?
A PNAS-ban megjelent tanulmányban Rabinowitz, AbuSalim és munkatársaik azt vizsgálták, hogy a növényi alapú élelmiszerek miként befolyásolják a fenolos metabolitok szintjét. Ezeket a vegyületeket a bélbaktériumok a tirozin és a fenilalanin nevű aminosavak lebontása során állítják elő, és egészségügyi hatásaik jelentősen eltérnek egymástól.
Az egyik csoport – a fenil-propionát és a hippursav –, amely a fenilalanin bakteriális lebontásából származik, támogatja a bél egészségét és hozzájárul az egészséges testsúly fenntartásához. A másik csoport – a p-krezol-szulfát és a fenol-szulfát –, amely tirozinból képződik, rosszabb daganatos kimenetelekkel, valamint vesebetegek esetében fokozott szisztémás toxicitással hozható összefüggésbe.
„Vizsgálataink azt mutatták, hogy mind a növényi rostok, mind pedig a növényi eredetű, emészthetetlen fehérjék – amelyeket proteins imitating fiber (Prif), vagyis ‘rostot utánzó fehérjék’ néven említünk – a fenolos metabolitok egyensúlyát a tirozinból származó káros vegyületek felől a fenilalaninból képződő kedvező vegyületek irányába tolják el” – mondta AbuSalim.
AbuSalim, Rabinowitz és munkatársaik kimutatták, hogy ezeket a fehérjéket a bélmikrobák dolgozzák fel, ami átalakítja a mikrobiom összetételét és a gazdaszervezet anyagcseréjét. Emellett ezek a fehérjék az emészthetetlen növényi rostokkal együttműködve úgy alakítják át a bélbaktériumok anyagcsere-folyamatait, hogy azok a „jó” fenolvegyületek termelődését részesítsék előnyben.
