A 11 EU-s tagállamban – Magyarországon nem –, az európai fogyasztói szövetség (European Consumer Organisation, BEUC) megbízásából elvégzett felmérés legelső megállapítása, hogy a fogyasztók bár
alapvetően tisztában vannak vele, milyen hatással van az élelmiszer-ellátási lánc a környezetre,
a saját étkezési szokásaiknak valahogy nem tulajdonítanak a súlyának megfelelően nagy jelentőséget a láncban.
Kiderült továbbá, hogy a mintegy 11 ezer válaszadó 42%-ának kisebb vagy nagyobb mértékben, de szerepet játszik az étkezéssel kapcsolatos döntéseiben a fenntarthatóság, és 16%-uk mondta, hogy nagy szerepet játszik.
A felmérésben részt vevők kétharmada kész változtatni a szokásain környezetvédelmi megfontolásokat figyelembe véve.
Legtöbben a kidobott élelmiszer mennyiségének csökkentésével, a szezonális zöldség és gyümölcs előnyben részesítésével, illetve a húsfogyasztásuk visszafogásával szándékoznának tenni a cél érdekében. Utóbbi tekintetében már sokan léptek is, a válaszadók 40%-a állította, hogy a vörös húsokat a fenntartható életvitel szellemében teljesen mellőzte az étrendjéből, vagy legalábbis kevesebbet fogyaszt belőlük. A helyüket leginkább a hagyományos vegetáriánus fogások, illetve növényi helyettesítő termék veszik át;
a rovar alapú fehérjeforrásokra, illetve a sejtkultúrából származó húsokra nem mozdultak rá.
A megkérdezettek 57%-a támogatná, hogy kötelező legyen a termékek csomagolásán a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat közölni, azt viszont négyből hárman elutasítanák, hogy többletadót kelljen fizetni a kevésbé fenntartható termékek után. A termesztőket a megkérdezettek 53%-a motiválná valamilyen formában, például támogatásokkal, hogy fenntarthatóbb megoldásokat válasszanak, 38%-uk pedig szigorúbb előírásokat szabna az élelmiszer-előállítóknak.
A fenntarthatóbb étkezési szokások elterjedésének gátja ugyanakkor mindegyik EU-s tagállamban az ár. A felmérést készítő szervezet hat pontban foglalta össze a javaslatait, és kiemelte, hogy az egyének döntése ebben az esetben kevés, ehelyett több szinten (jogalkotás, élelmiszer-előállítás, kiskereskedelem stb.) kell változtatni, hogy a fenntartható termékek vonzóak, hozzáférhetőek és megfizethetőek legyenek.
