0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2026. augusztus 29.

A torma vesztét okozhatja a piaci szervezetlenség?

Az európai torma mintegy 40 százalékát mi termesztjük, a meghatározó pozíciónkat még sem tudjuk kihasználni, aranyra váltani. Ennek mindenekelőtt a szervezetlenség az oka, hangzott el a Farmer-Expo keretében rendezett konferencián.

A tormatermesztés kilátásairól, korlátairól és lehetőségeiről szervezett konferenciát a kiállítás második napján a FruitVeB, a Debreceni Egyetem MÉK Kar Kertészettudományi Intézete és a V-Trade Kiállítások Kft. Valamikor húsz éve volt hasonló rendezvény a Farmer-Expón, és az elmondások szerint a helyzet azóta nem javult.

A termelők és a kereskedők egyaránt a kiszámíthatatlanságra panaszkodnak, noha az almához és meggyhez hasonlóan 2021 óta a torma esetében is kötelező írásba foglalni a felvásárlási szerződést az év augusztus 1-jéig, lefedve  a felvásárolni kívánt torma teljes mennyiségét. De mit ér a szerződés, ha abban nem szerepel az ár? – erősítették meg a konferencia résztvevői is.
Fotó: Rimóczi Irén

A termelőknek mindenképp biztonságot adna, hangsúlyozták Debrecenben is, ha előre tudnák, hogy mennyit kapnak a tormáért, amelyben a több mint féléves munkájuk, ráfordításuk eredménye lesz. A másik oldal, a felvásárlók szerint viszont hiányzik a szerződéses fegyelem, keresleti piac esetén a termelők „elgyengülnek”, és megállapodás ide vagy oda, annak adják az árujukat, aki többet ígér érte. Így pedig nem lehet hosszú távú szerződést kötni az osztrák vagy német vevőikkel, pedig azok is ezt ösztönöznék. Ráadásul  hiába vagyunk a legnagyobb termelők Európában és világelső a magyar torma minősége, a nemzetközi árakra nagy hatással van a felfutóban lévő lengyel, illetve az utóbbi időben már a kínai alapanyag is, tehát ezt a befolyást sem hagyhatják figyelmen kívül.

Azért is vagyunk ennyire kiszolgáltatottak a nemzetközi piacnak, mert az évi 11-12 ezer tonnás hazai termésnek a 80-90 százalékát alapanyagként exportáljuk.

Mindössze a maradék 10-20 százalékot dolgozza fel itthon az egy-két nagy, és több viszonylag kicsi, családi vállalkozás. Nem kedvez a tormának a fogyasztás csökkenése. Jó hír viszont, hogy van egy fogyasztói réteg, amely a kiváló minőségért hajlandó többet fizetni, a fiatalokat pedig a tormát is tartalmazó divatos szószokkal, termékekkel lehet megcélozni. A torma kedvező élettani szerepét, értékes beltartalmát sem hangsúlyozzuk eléggé, e téren is van fejlődési lehetőség.

Forrás: MMG archív

Az inputanyagok és energia árának növekedésén túl a tormatermesztők egyik legnagyobb kihívása lehet hamarosan a növény nagy vízigényének kielégítése. Hiszen az aszályos és forró időszakokban – amilyen a jelenlegi is – fennáll a veszélye az öntözési korlátozásnak.

Forrás: MMG archív
Márpedig ahogyan elhangzott a torma azt szereti, ha augusztusban-szeptemberben szinte vízben áll. A felszólalt létai termelő idén már 11-szer öntözött.

A többi kertészeti kultárához hasonlóan torma növényvédelmét is nehezíti az engedélyezett hatóanyagok körének szűkítése. A már ismert károsítókon felül pedig egyre több helyen megjelent egy belső barnulásos tünet (IRD), amit több talajlakó gomba együttes fertőzése okoz. A következő években kulcskérdés lesz, hogy meg tudjuk-e állítani a terjedését megfelelő agrotechnikával, illetve például a Trichoderma szakszerű kijuttatásával.

A kiváló minőségű magyar tormában tehát van piaci lehetőség, de ehhez nélkülözhetetlen a folyamatos párbeszéd az ágazati szereplők közt. Üzleti partnerként kell egymásra tekinteni, és nem versenytársként.

Fotó: Rimóczi Irén
Csak az élni és élni hagyni elvet követve lehet a tormából „aranyat” csinálni, hangsúlyozta Apáti Ferenc, és a FruitVeB elnökeként felajánlotta a szervezet segíségét az egyeztetésben.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu