A kelet-spanyolországi Teruelben működő Dinópolis Alapítvány kutatói egy körülbelül 150 millió évvel ezelőtti üledékes rétegből hoztak felszínre fosszíliákat. A lelet egy példányhoz tartozó 14 farokcsigolyából és több alsócsigolyatövisből (úgynevezett chevron-csontból) áll – írja a Reuters.
„Az általunk elvégzett anatómiai vizsgálat és evolúciós elemzések alapján az El Castellar-i példányt a Diplodocus nemzetségbe sorolhatjuk. Ez az egyik legteljesebb, Európában eddig felfedezett diplodocida lelet, és egyben az első bizonyíték arra, hogy ez a nemzetség Észak-Amerikán kívül is előfordult” – írta a tanulmány vezető szerzője, Sergio Sanchez Fenollosa.
Fotó: Fernando Losada Rodríguez, Wikimedia commons
Alberto Cobos, a Dinópolis Alapítvány ügyvezető igazgatója és a tanulmány társszerzője szerint a megtalált állat nagyjából 25 méter hosszú lehetett.
A növényevő Diplodocus első fosszíliáit 1877-ben, Wyomingban azonosították. A hosszú nyakáról, ostorszerű farkáról és négy erős lábáról ismert dinoszaurusz a világ egyik legismertebb őshüllője. Ezután rengeteg előkerült maradványt soroltak ebbe a nemzetségbe, míg komoly tudományos szenzációt kiváltó tanulmány különös felfedezést nem tett. Eszerint a Diplodocus nemzetség alá korábban besorolt csontvázak közül több valójában teljesen más, független dinoszaurusz-nemzetségekhez tartozott. Az új felfedezés nyomán egy új nemzetség jött létre, a Galeamopus.
A mostani európai leletnek azonban különös jelentősége van. Arra utalhat, hogy a Diplodocus elterjedési területe korábban jóval nagyobb volt, mint azt a fosszilis leletek alapján eddig gondolták.
